Törökország: döntés az amerikai csapatok fogadásáról csak a BT-ülés után
A török kormány megvárja az ENSZ BT ülésének eredményét, mielőtt eldöntené, hogy újra a parlament elé terjessze-e az amerikai csapatok törökországi állomásoztatására vonatkozó indítványát - közölte Recep Tayyip Erdogan, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) vezetője.
Erdogan még a hét elején jelezte, hogy a kormánynak szándékában áll beterjeszteni a parlamentben egy újabb határozati javaslatot Irak elleni készülő amerikai erők befogadására, miután a törvényhozás szombaton az első indítványt elutasította. Szerdán a török vezérkari főnök is bejelentette, hogy a hadsereg támogatja a kormány javaslatát 62 ezer amerikai katona állomásoztatására, s ennek jóváhagyására ösztökélte a törvényhozókat.
Erdogan viszont most halogatni látszik a döntést. "Látni szeretnénk, milyen döntéseket hoz az ENSZ Biztonsági Tanácsa, s azután határozunk arról, milyen lépéseket tegyünk" - mondta szerda éjjeli tévéinterjújában a pártvezető. A kormány egyelőre nem kommentálta Erdogan szavait. Dengir Mir Mehmet Firat, az AKP alelnöke szerint egyébként "sok törvényhozó azt mondja, igennel fog szavazni, ha az indítványt újra beterjesztik a parlament elé".
Pártvezetők mindamellett úgy vélik, hogy egy újabb szavazásig három hét is eltelhet. Erdogan most vasárnap pótválasztásokon indul, ami egyengetheti az útját a miniszterelnöki poszt felé. A legtöbb elemző nem tartja valószínűnek, hogy egy új kormány megalakulása előtt szavazna a parlament az amerikai erők beengedéséről.
A szombati török visszautasítás meglepte Washingtont, Pentagon-tisztségviselők azonban remélik, a török törvényhozás hamarosan újabb szavazást rendez az amerikai kérésről, és másodjára már kedvező döntést hoz. Az északi irányból induló invázió elmaradása egy esetleges háború esetén nagyon bonyolulttá tenné a helyzetet Irak északi részén. Elemzők szerint azért lenne fontos az északi front megnyitása - a délről, Kuvaitból induló fő erők támadásával párhuzamosan -, hogy az amerikai erők megakadályozhassák az Irak északi részén élő kurdokat a Kirkuk környéki olajmezők fölötti ellenőrzés megkaparintásában, illetve az iraki hadsereget ezen olajmezők feldúlásában, a létesítmények lerombolásában. Különösen veszélyes fejlemény lenne, ha a törökök bevonulnának Irak északi részébe, és harcba bonyolódnának a kurdokkal - vélik a Reuters elemzői. A kuvaiti védelmi miniszter, Dzsabir Mubarak al-Hamad al Dzsabir hétfőn mindenesetre jelezte: kormánya kész megfontolni a török partoktól átvezénylendő amerikai csapatok befogadását, ha a török parlament végleg elutasítja az amerikai kérést. (MTI)
Erdogan viszont most halogatni látszik a döntést. "Látni szeretnénk, milyen döntéseket hoz az ENSZ Biztonsági Tanácsa, s azután határozunk arról, milyen lépéseket tegyünk" - mondta szerda éjjeli tévéinterjújában a pártvezető. A kormány egyelőre nem kommentálta Erdogan szavait. Dengir Mir Mehmet Firat, az AKP alelnöke szerint egyébként "sok törvényhozó azt mondja, igennel fog szavazni, ha az indítványt újra beterjesztik a parlament elé".
Pártvezetők mindamellett úgy vélik, hogy egy újabb szavazásig három hét is eltelhet. Erdogan most vasárnap pótválasztásokon indul, ami egyengetheti az útját a miniszterelnöki poszt felé. A legtöbb elemző nem tartja valószínűnek, hogy egy új kormány megalakulása előtt szavazna a parlament az amerikai erők beengedéséről.
A szombati török visszautasítás meglepte Washingtont, Pentagon-tisztségviselők azonban remélik, a török törvényhozás hamarosan újabb szavazást rendez az amerikai kérésről, és másodjára már kedvező döntést hoz. Az északi irányból induló invázió elmaradása egy esetleges háború esetén nagyon bonyolulttá tenné a helyzetet Irak északi részén. Elemzők szerint azért lenne fontos az északi front megnyitása - a délről, Kuvaitból induló fő erők támadásával párhuzamosan -, hogy az amerikai erők megakadályozhassák az Irak északi részén élő kurdokat a Kirkuk környéki olajmezők fölötti ellenőrzés megkaparintásában, illetve az iraki hadsereget ezen olajmezők feldúlásában, a létesítmények lerombolásában. Különösen veszélyes fejlemény lenne, ha a törökök bevonulnának Irak északi részébe, és harcba bonyolódnának a kurdokkal - vélik a Reuters elemzői. A kuvaiti védelmi miniszter, Dzsabir Mubarak al-Hamad al Dzsabir hétfőn mindenesetre jelezte: kormánya kész megfontolni a török partoktól átvezénylendő amerikai csapatok befogadását, ha a török parlament végleg elutasítja az amerikai kérést. (MTI)
