A 2004-es tagjelöltek közül Magyarországon a legnagyobb az EU iránti bizalom
A GfK csoport nemzetközi vizsgálata szerint novemberben a magyar lakosság 63 százaléka egyértelműen támogatta az Európai Unióba (EU) való belépést, 25 százalék volt a bizonytalanok aránya, míg a válaszadók 12 százaléka határozottan csatlakozásellenes volt. Ezzel a tíz tagjelölt ország közül Magyarországon a legnagyobb az EU iránti bizalom.
Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a 14 közép- és kelet-európai országban félévente elvégzett vizsgálat legutóbbi eredményei szerint a tíz tagjelölt ország közül Magyarországon a legnagyobb az EU iránti bizalom. A több kérdésre adott válaszokból számított, úgynevezett EU bizalmi index Magyarországon 132 százalék lett. Ennél magasabb értéket, 142, illetve 153 százalékot Romániában, illetve Törökországban mértek. Az index 100 feletti értéke azt jelzi, hogy többségben vannak a pozitív válaszok, míg a 100 alatti szám a negatív vélemények túlsúlyát mutatja. A novemberi adatfelvétel szerint Csehországban 98, Szlovákiában 97 százalékos lett az index.
Arra a kérdésre, hogy ha most lenne a népszavazás, hogyan döntene a belépésről, tavaly novemberben Cipruson az emberek 69 százaléka válaszolt igennel, 24 százaléka határozott nemmel. A memorandumot legkorábban tartó Szlovéniában 52 százalék volt a csatlakozást támogatók, 32 az ellenzők, és 16 százalék a bizonytalanok aránya. Csehországban mindössze 43 százalékot tettek ki a pozitívan nyilatkozók.
Kozák szerint Magyarországon meglehetősen magas volt azok száma, akik pozitív gazdasági várakozásokat fogalmaztak meg az uniós csatlakozással kapcsolatban: a gazdasági várakozások indexe itt 142 százalék lett, míg például a balti államokban 124-131 százalék közötti, Lengyelországban 122 százalék, Csehországban 99, Szlovákiában pedig 96 százalék. Az igazgató megemlítette azt is, hogy 2001 tavaszán Magyarországon a csatlakozás elé elsősorban a fiatalok és a városiak tekintettek bizalommal, és 2002 tavaszára ez a kör a középkorúakkal bővült, addig 2002 novemberében nem alakult át a támogatók szociáldemográfiai megoszlása.
A legnagyobb elétérés az egyes társadalmi csoportok között annak megítélésében van, hogy saját gazdasági helyzetük alakulására hogyan hat az EU-csatlakozás. A válaszok alapján a magasabb iskolázottságú, magasabb jövedelmű polgárok optimistábbak, életkor szerint vizsgálva pedig minden kérdésben a 30 évnél fiatalabbak a leginkább derűlátóak.
Egy múlt héten napvilágra került, szintén egy GfK csoporthoz tartozó kutatóintézet, a brüsszeli székhelyű Ad Hoc Worldwide szerint Magyarország EU-tagságát a nyugat-európai közvélemény közel kétharmada támogatja. A felmérés szerint a bővítés kérdésében általában visszafogottabb osztrákok és németek is kimagasló arányban, 79 százalékban, illetve 60 százalékban pártolják a magyar belépést. A legkevésbé Portugáliában támogatják a bővítést, ahol a lakosság felénél is kisebb része fogadja el Magyarország csatlakozását. Az európai polgárok körében Magyarország mellett Lengyelország és Csehország a leginkább, közel egyformán kétharmados többséggel támogatott tagjelölt, feltételezve az elegendő gazdasági és politikai fejlettséget. A balti államokat csak a válaszadók fele látná szívesen az EU-ban, Romániát 41 százalék, Oroszországot és Törökországot pedig 38-38 százalék. A megkérdezettek egyharmada áll a balkáni államok, és annál is kevesebb Marokkó és Tunézia mellett. (MTI)
Arra a kérdésre, hogy ha most lenne a népszavazás, hogyan döntene a belépésről, tavaly novemberben Cipruson az emberek 69 százaléka válaszolt igennel, 24 százaléka határozott nemmel. A memorandumot legkorábban tartó Szlovéniában 52 százalék volt a csatlakozást támogatók, 32 az ellenzők, és 16 százalék a bizonytalanok aránya. Csehországban mindössze 43 százalékot tettek ki a pozitívan nyilatkozók.
Kozák szerint Magyarországon meglehetősen magas volt azok száma, akik pozitív gazdasági várakozásokat fogalmaztak meg az uniós csatlakozással kapcsolatban: a gazdasági várakozások indexe itt 142 százalék lett, míg például a balti államokban 124-131 százalék közötti, Lengyelországban 122 százalék, Csehországban 99, Szlovákiában pedig 96 százalék. Az igazgató megemlítette azt is, hogy 2001 tavaszán Magyarországon a csatlakozás elé elsősorban a fiatalok és a városiak tekintettek bizalommal, és 2002 tavaszára ez a kör a középkorúakkal bővült, addig 2002 novemberében nem alakult át a támogatók szociáldemográfiai megoszlása.
A legnagyobb elétérés az egyes társadalmi csoportok között annak megítélésében van, hogy saját gazdasági helyzetük alakulására hogyan hat az EU-csatlakozás. A válaszok alapján a magasabb iskolázottságú, magasabb jövedelmű polgárok optimistábbak, életkor szerint vizsgálva pedig minden kérdésben a 30 évnél fiatalabbak a leginkább derűlátóak.
Egy múlt héten napvilágra került, szintén egy GfK csoporthoz tartozó kutatóintézet, a brüsszeli székhelyű Ad Hoc Worldwide szerint Magyarország EU-tagságát a nyugat-európai közvélemény közel kétharmada támogatja. A felmérés szerint a bővítés kérdésében általában visszafogottabb osztrákok és németek is kimagasló arányban, 79 százalékban, illetve 60 százalékban pártolják a magyar belépést. A legkevésbé Portugáliában támogatják a bővítést, ahol a lakosság felénél is kisebb része fogadja el Magyarország csatlakozását. Az európai polgárok körében Magyarország mellett Lengyelország és Csehország a leginkább, közel egyformán kétharmados többséggel támogatott tagjelölt, feltételezve az elegendő gazdasági és politikai fejlettséget. A balti államokat csak a válaszadók fele látná szívesen az EU-ban, Romániát 41 százalék, Oroszországot és Törökországot pedig 38-38 százalék. A megkérdezettek egyharmada áll a balkáni államok, és annál is kevesebb Marokkó és Tunézia mellett. (MTI)
