Jóllehet a kormány képviselői a félnapos vitában igyekeztek hangsúlyozni, hogy ez nem felhívás háborúra, a kormányzó Munkáspárt több mint száz tagja módosító ellenindítványt írt alá és terjesztett elő, amely azt mondta volna ki, hogy nincs alapja az Irak elleni katonai akciónak. Az esti voksoláson ezt a ház 393:199 arányban elvetette, a második menetben pedig 434:124 arányban elfogadta a kormány eredeti beterjesztését, de mivel a konzervatív ellenzék másfél száz jelenlévő képviselője zömmel a kormány mellett szavazott, az első számítások szerint 120-150 munkáspárti törvényhozó - az alsóházi Labour-frakció harmada - leszavazta a kabinetet. Ez eddig messze a legsúlyosabb lázadás a hat éve országló baloldali brit kormány ellen a munkáspárti padsorokban; az eddigi legnagyobb ellenszavazat-szám a kormánypárti oldalon 67 volt, néhány éve, egy szociális kérdésben.
Az ellenállás mértéke, azzal együtt, hogy a háború ellenzéke a választók között is rendkívül erős, elemzések szerint rendkívül megnehezíti Tony Blair miniszterelnök helyzetét az iraki válság ügyében. Tony Blair a vita bevezetőjében azt mondta: mindent elkövet annak érdekében, hogy a Biztonsági Tanács új határozatot hozzon Irak ügyében. Közölte: bízik abban, hogy a héten benyújtott brit-amerikai-spanyol határozati javaslat, amely megállapítja, hogy Irak nem tett eleget a békés leszerelést előíró kötelezettségének, megkapja a szükséges támogatást. Blair már korábban többször is kifejtette: arra számít, hogy ha sikerül a BT-ben elfogadtatni az új határozatot, az felsorakoztatja a kormány mögé a brit közvéleményt is az Irak elleni fellépés kérdésében. A miniszterelnök mindazonáltal előző nap bejelentette, hogy London egyelőre nem akarja szavazásra felterjeszteni a Biztonsági Tanácsban a hét elején beterjesztett új brit-amerikai-spanyol tervezetet, hogy még egy esélyt adjon Iraknak a békés leszerelésre. (MTI)