Az amerikai-brit-spanyol tervezetet Jeremy Greenstock brit ENSZ-nagykövet terjesztette be a három ország nevében a testület Irakról megkezdett zárt ülésén. A tervezet emlékeztet arra, hogy a tavaly novemberben elfogadott 1441-es határozat egy végső lehetőséget adott Irak számára, hogy végrehajtsa az ENSZ határozataiban elrendelt leszerelési kötelezettségeit. Irak azonban a tömegpusztító fegyvereiről készített nyilatkozatába hamis állításokat foglalt, fontos tényeket eltitkolt, és nem volt hajlandó közreműködni a határozat maradéktalan végrehajtásában. A tervezet szerint Irak a nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti azzal, hogy nem engedelmeskedik a BT határozatainak. A Biztonsági Tanács ezért a tervezet szerint az Egyesült Nemzetek Alapokmányának VII. fejezete alapján cselekedve kimondja, hogy Irak nem élt az 1441-es határozat által biztosított utolsó lehetőséggel, valamint azt, hogy továbbra is napirenden tartja a kérdést. A tervezet nem állítja Irakot ultimátum elé, ugyanakkor az ENSZ Alapokmányának a VII. fejezetére hivatkozik, amely lehetővé teszi a katonai erő alkalmazását bizonyos körülmények között.
A francia-német-orosz memorandum ugyanakkor leszögezi, hogy a katonai megoldás csak végső eszköz lehet, s egyelőre nincsenek együtt az erő alkalmazásának a feltételei. Iraknak le kell szerelnie és teljes mértékben, aktívan együtt kell működnie az ellenőrökkel. A békés rendezés érdekében elegendő időt és eszközt kell adni az ellenőröknek, de az ellenőrzések nem tarthatnak a végtelenségig. A dokumentum menetrendet javasol a további ellenőrzésekhez, amelynek fokozására növelnék az ellenőrök létszámát, erősítenék a légi megfigyelést, s az ellenőrök két vezetője háromhetente tenne jelentést a munka haladásáról.
Az amerikai-brit-spanyol tervezetet csak Bulgária támogatja. Elfogadásához 9 szavazat szükséges, valamint az, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja közül egyik se éljen vétójogával. A BT öt állandó tagja az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína. Washington két hetet szán arra, hogy a tervezetet elfogadtassa a testülettel. Ellenkező esetben - mint már annyiszor jelezte - az ENSZ jóváhagyása nélkül indítja el a katonai műveleteket Irak ellen.

Nagy-Britannia egyelőre nem akarja azonnali szavazásra bocsátani az előző nap benyújtott biztonsági tanácsi határozatot, mert még egy utolsó lehetőséget akar adni Iraknak a tömegpusztító fegyverek önkéntes leszerelésére - jelentette ki kedden a brit kormányfő, aki szerint az iraki elnök még mindig megmentheti rezsimjét, ha vállalja az együttműködést. Tony Blair a londoni alsóházban tett, napok óta feszült figyelemmel várt nyilatkozatában nem részletezte a szavazás halasztásának hosszát, sem azt, hogy erről mikor született egyezség a javaslatot benyújtó három ország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Spanyolország között. Kijelentette ugyanakkor, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei egyelőre folytatják munkájukat, és márciusban újabb jelentést tesznek le a BT asztalára. Blair szerint azonban Szaddám Huszein iraki elnöknek most már tényleg döntésre kell jutnia, mert a passzív együttműködés az aktív helyett nem lesz elegendő. A BT előző, 1441-es határozata teljes együttműködést követel, ezért most már "10, 15, vagy 20 százalékos együttműködés nem elég ... csak a 100 százalékos".
Irak mérlegeli az ENSZ ellenőrei által kifogásolt al-Szamúd rakéták megsemmisítését - közölte kedden az iraki elnök tanácsadója. Amer al-Szaadi tábornok újságírókkal beszélgetve kijelentette: az ominózus rakéták megsemmisítése "még megfontolás tárgyát képezi". A tanácsadó szavai azért keltettek feltűnést, mert nem sokkal korábban Szaddám Huszein elnök a CBS televíziónak adott interjúban (amelynek sugárzása szerdán várható) úgy fogalmazott: Bagdad nem fog eleget tenni a kifogásolt rakéták megsemmisítését szorgalmazó ENSZ-felhívásnak. Szaddám vitatta, hogy az al-Szamúd rakéták hatótávolsága meghaladná az 1991-es ENSZ-határozatban megszabott 150 kilométert. A fegyverzetellenőrök viszont januárban megtekintett kísérletek során úgy találták, hogy a típus egyes példányai 180 kilométerre a kilövési ponttól csapódtak be.(MTI)