Nem született kompromisszum a tagországok között a NATO-tanácsülésen
A NATO tanácsának szerda esti ülésén nem született megállapodás a szervezet főtitkára, Lord Robertson által benyújtott kompromisszumos, csak a török igényeket tartalmazo védelmiterv-javaslatról. A korábbi, amerikai elképzelést megvétózó országok - Belgium, Francia- és Németország - ismét nemet mondtak. Amerikai törvényhozók - köztük a magyar származású Tom Lantos - a képviselőház külügyi bizottságában élesen elítélték a vétózó államokat.
A Törökországnak nyújtandó katonai segítség tervéről harmadik napja tárgyal a NATO eredménytelenül; csütörtökön is folytatódnak a tanácskozások. Három tagország, Franciaország, Belgium és Németország jelezte, továbbra sem változtat álláspontján, azaz úgy tartja: amíg van esély az iraki válság békés rendezésére, a NATO-nak nem szabad katonai terveket elfogadnia. Amerikai felderítőgépek, Patriot rakéták, valamint vegyi és biológiai fegyver-felderítő egységek Törökországba küldéséről volna szó, de ez a három tagország szerint rontaná az iraki válság békés rendezésére irányuló lépések hatékonyságát.
A CNN beszámolója szerint Tom Lantos, magyar származású képviselő kijelentette: a hármak ellenállása azt jelenti, nem tartnak ki a katonai szövestég legfontosabb alapelve mellett, amely szerint az egyik tagországot érő fenyegetés az egész szövetségnek szóló fenyegetéssel egyenlő. Emlékeztetett arra is, hogy az USA milyen módon védte meg szövetségeseit a hidegháború időszakában. "Máskülönben Franciaország, Belgium és Németország szovjet tagköztrásasággá vált volna" - mondta a Lantos a képviselőház külügyi bizottságában. A bizottság elnöke, Henry Hyde is csalódottságának adott hangot, amiért a három ország - úgymond - késlekedik segítséget nyújtani egy szövetségesének.
Korábban Jaques Chirac elnök ígéretet tett Ahmet Necdet Sezer török elnöknek, hogy Franciaország vállalni fogja a rá rótt kötelezettségeket, ha Törökországot valódi fenyegetés érné. Gerhard Schröder német kancellár is hasonló értelmű nyilatkozatot tett, valamint reményének adott hangot, hogy a NATO-n belüli patthelyzet hamarosan megoldódik.
Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője szerdán arról tájékoztatott, hogy George Bush elnök a "lehető legszélesebb egységet szeretné látni" a terv mögött. Yves Brodeur NATO-szóvivő eközben arról szólt, pusztán időzítési kérdésről van szó, a három tagország egyszerűen csak nem látja elérkezettnek az időt Törökország megsegítésére. Törökország egyébként beleegyezett, hogy katonai erejét megerősítse a szövetség, február 18-án pedig arról is szavaznak,hogy az Egyesült Államok katonái használhatják-e a török bázisokat.
