2003. február. 11. 14:31 hvg.hu Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 non-base

A NATO a szövetség válságát igyekszik megoldani

A NATO állandó tanácsa - a tizenkilenc tagország, köztük Magyarország nagykövete - a szövetség brüsszeli székházában ül össze, hogy az iraki válság ügyében a törökországi előkészületekre adott francia, német és belga vétó miatt kialakult patthelyzet megoldását megkísérelje. A nap folyamán intenzív informális tárgyalások folytak a tagállamok képviselői között, a formális ülés összehívását hat órára halasztották. Colin Powell amerikai külügyminiszter közben felszólította a NATO-t, hogy "tegye meg, amit kell" Törökország támogatására az iraki konfliktus kirobbanása esetén.

"Remélem, hogy a NATO megteszi, amit kell Törökországért a következő 24 órán belül" - mondta az amerikai külügyminiszter a szenátus költségvetési bizottsága előtti meghallgatáson. Powell hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség 19 tagja közül 16 egyetért a segítségnyújtásra vonatkozó javaslatokkal, Franciaország, Németország és Belgium akadályozta meg a Törökország védelmét szolgáló indítványok elfogadását.
A NATO tanácsa előtt fekszik határozathozatalra az a tervezet, amely szerint a szövetség megindítaná bizonyos katonai készenléti intézkedések tervezését, amelyeket iraki katonai konfliktus esetén hajtanának végre. Franciaország, Németország és Belgium azonban addig nem akar hozzájárulni életbe léptetésükhöz, amíg reményt látnak a békés megoldásra, Irak békés leszerelésére. Brüsszeli megfigyelők szerint nem valószínű, hogy a három ország már kedden feladná ellenállását, mert Franciaország és Németország az orosz elnök, Vlagyimir Putyin bevonásával hétfőn Párizsban új közös tervet fogalmazott meg Irak leszerelésére ENSZ-csapatok kiküldésével. Putyin hétfőn Jacques Chirac elnökkel tárgyalt, s utána olyan közös francia-német-orosz közös kezdeményezésről adtak ki nyilatkozatot, amelynek jegyében az Irakban végzett ENSZ-ellenőrzések fokozását, az ellenőrök csapatának személyi és technikai megerősítését javasolják, hogy háború nélkül le lehessen szereltetni Irak tömegpusztító fegyvereit.
Nagy-Britannia mereven elveti az iraki ENSZ-fegyverellenőrök számának növelését célzó német-francia-orosz felhívást. Jack Straw külügyminiszter a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) kedd délutáni fórumára összeállított előadásában - amelyből előzetesen részletek váltak ismertté - azt írta: ha Szaddám Huszein nem változtat magatartásán, az ENSZ-ellenőrök feltáró lehetőségeinek "ezerszeres javítása sem lenne elég ahhoz, hogy biztonsággal megállapítsuk: Szaddám Huszein iraki elnök leszerelte tömegpusztító fegyvereit".
Irak elutasítja azt a német-francia elképzelést, hogy az ENSZ kéksisakosokat, békefenntartó erőket küldjön az ország területére, a világszervezet követelésének engedve azonban beleegyezik abba, hogy a fegyverzetellenőrök használhassák az U-2-es amerikai felderítő repülőgépeket, valamint francia és orosz repülőgépeket az ország felett végzendő légi megfigyelésre. (MTI)
Hírek Irak: Belgium nem a török, hanem az amerikai követelésekre mondott nemet

hvg360 Horn Andrea 2025. január. 15. 19:50

Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?

Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.