A szavazást hónapokig tartó országos vita előzte meg. Az üvegházhatást okozó anyagok kibocsátását a globális felmelegedés megakadályozása érdekében szabályozó dokumentum ratifikálását a kanadai honatyák 195-77 arányban szavazták meg. A kormányon lévő liberálisokon kívül a fő politikai programként a francia többségű Québec önállóságáért fellépő mozgalom is a kiotói dokumentum mellett szavazott.
A szavazás eloszlatta sok európai politikus aggályait - ők attól tartottak, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanada is visszavonja a kiotói jegyzőkönyv aláírásával 1998 áprilisában vállalt kötelezettségét. A jegyzőkönyv jogi erőre emelkedése már csak Oroszország ratifikációjától függ: az orosz ipar a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátásának 17,4 százalékáért felelős, és az orosz csatlakozással a ratifikáló országok együttes gázkibocsátása eléri a dokumentum hatályba lépéséhez megkövetelt 55 százalékot.
Kanada azt vállalta, hogy az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 6 százalékkal csökkenti legkésőbb 2010-re. Egy a múlt pénteken közzé tett felmérés szerint a kanadai lakosság kétharmada támogatja a gázkibocsátás csökkentését, mivel a nagy északi területeken az üvegház-hatás már közvetlenül érzékelhető: szárazságok és rovarrajok tizedelték a kanadai mezőgazdaság terményeit, északon ritkulnak egyes állatfajok, és az addig ott idegenek számító más fajok nyomulnak a helyükre délebbről. Egyedül a kanadai kőolajipar fellegvárában, Alberta államban tekintik veszteségnek a törvényhozóknak a szénhidrogén-felhasználás korlátozásával, illetve drágulásával járó környezetvédő állásfoglalását.
A kiotói jegyzőkönyvhöz való csatlakozással Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását illetően 6 százalékos csökkenést ér el. (MTI)