Az eljegesedett hóból (firn) épített menedéket hívjuk iglunak. Bár az eszkimókkal általánosan hozzuk összefüggésbe, csak Kanada középső területein és Grönland Thule részén élőkre jellemző.
A többi eszkimó a bálnacsontból készített kunyhóihoz csak hőszigetelőként használja a havat, ugyanis a hókristályok levegőt ejtenek csapdába. Amíg a kinti hőmérséklet akár -45 °C-ig is süllyedhet, addig a benti elérheti a 16 °C-t csupán a test melegétől fűtve.
Építészetileg a jégkunyhó egyedülálló abban, hogy a kupolát nem támasztják alá, ehhez csupán a hótéglákat kell a megfelelő módon összeilleszteni. Az alvó rész és az iglu bejárata nem egy szintben van. Ez megakadályozza a légcserét, hideg csapdaként működik, így az alvó tér melege (lámpa, testhő) bent marad a kunyhóban - írja a Világutazó blog.
