Nem dőlt még el a második kamara sorsa, a Fidesz egyelőre kivár. Leginkább aktuálpolitikai természetű érvek szólnak a felsőház felállítása mellett, de a kockázatok is jelentősek - olvasható a Political Capital blogon.
Az olyan „salamoni” nyilatkozatokkal, mint „a második kamara a pártelvű első kamara kontrolljaként működhetne, így a parlamenten belül is érvényesülne a hatalommegosztás eszméje”, nyilván nem sokra megyünk. Többet segít az a bizonytalankodás, ami a határon túli magyarok választójogával kapcsolatos kormánypárti megnyilvánulásokat jellemzi, illetve az a határozottság, amellyel megkezdték az Alkotmánybíróság kiiktatását a magyar közjogi rendszerből. Válasszuk szét a kettőt. A felsőház felállítása mellett még egy politikai érv szólhat: a kormány, ha önként hoz be egy „ellensúlyt” a rendszerbe, hatékonyabban tud majd szembeszállni az őt „antidemokratizmussal” vádoló ellenzékkel. Magyarul, a kormány az Alkotmánybíróság kivéreztetését a felsőház felállításával próbálná retorikai szinten ellensúlyozni - olvasható az elemzésben. A teljes elemzést elolvashatja a Political Capital blogján.
