A Magyar Honvédség bakonykúti lőterén jártunk, és egyedüliként fotózhattuk végig a PzH 2000 HU típusú önjáró tüzérségi lövegek tesztelését. Veres Viktor fotóriporterünk exkluzív képriportja.
A bakonykúti lőtéren egész héten zajlott a Magyar Honvédség számára közelmúltban leszállított PzH 2000 HU típusú, önjáró tüzér lövegek úgynevezett rendszerbeállítás lövészete. A tervek szerint 2023 végéig 24 darab ilyen eszköz érkezik, így a szovjet gyártmányú,152 mm-es kaliberű 2Sz3 „Akacija” és a 122 mm-es kaliberű 2Sz1 „Gvozgyika „típusú fegyvereknek a kétezres évek elején történt kivonása után ismét lesznek önjáró lövegek a haderő kötelékében. Ezek az ágyúk „Üss és fuss!” elven működnek, mivel tüzelés után, még az ellenség válaszcsapása előtt gyorsan tovább tud állni, ami a vontatott ágyúkkal nem oldható meg.
A teljes rendszerbeállítás után ráadásul a PzH 2000-esek a hadsereg legnagyobb tűzerejű fegyverei lesznek, a 155 mm-es űrméretű lövegek hagyományos gázgenerátoros lőszerrel legfeljebb 40 km, rakéta-póthajtású lőszerrel pedig akár 55 km távolságból is képesek eltalálni a kijelölt célokat.
Az e heti gyakorlat során minden egyes újonnan beérkezett löveggel úgynevezett átvételi-próbalövéseket hajtanak végre. Ez annyit jelent, hogy a gyártó cég, vagyis a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) vállalat szakemberei az átadás előtt minden leszállított PzH-val tesztlövéseket adnak le, így demonstrálják a megrendelő – ez esetben Magyarország, illetve a Magyar Honvédség – felé, hogy a fegyver teljesíti a megrendelésben vállalt paramétereket.
A lövészet másik részének viszont már lövegeket kezelő magyar katonák kiképzése a célja, vagyis a tatai Klapka György 1. Páncélosdandár 101. tüzérosztályának kijelölt állománya gyakorolja be a PzH 2000-esek rendszereinek kezelését.
Az egyik nemrég leszállított PzH a nehéz terepen gond nélkül átrobogva érkezik a kijelölt lőállásába
Veres Viktor
A kezelőszemélyzet 3/5-e és a PzH 2000-es 155 mm-es ágyú mellett különböző védelmi, radar és elektrooptikai berendezésekkel telezsúfolt lövegtornya.
Veres Viktor
57 tonna és ezer lóerő.
Veres Viktor
Az LGYV, vagyis a lőgyakorlat-vezető tiszt feladata talán a legösszetettebb a lövészeten résztvevők közül, ugyanis hozzá fut be minden szükséges információ a meteorológiai adatoktól kezdve a lőtér civilek előli lezárásán át a lövészet megkezdéséig és befejezéséig. A lövészet időtartama alatt így legnagyobb felelősség is az övé.
Veres Viktor
Már a lőállásban a PzH 2000-es. Ez a kép erről a helyről, vagyis az ágyú vonala előtt percekkel később már nem készülhetett volna el, hiszen amikor a lőszer betöltése megkezdődik, onnantól már senki nem lehet a cső vonala előtt.
Veres Viktor
Másodpercekkel a lövés előtt…
Veres Viktor
A látvány az elsütés utáni századmásodpercekben. A lőszer még a csőben, egyre gyorsulva halad előre, de a lőporgázok egy része már hangsebesség körüli sebességgel áramlik ki a cső végén, az úgynevezett csőszájfék oldalra-hátrafelé néző nyílásain keresztül
Veres Viktor
A Magyar Honvédség különböző egységeitől érkezett tisztek-főtisztek is figyelemmel követték a lövészetet
Veres Viktor
A fotón a két képpel ezelőtti folyamat következő századmásodpercei, egyben egy nagyon ritka fizikai jelenség látható: az ekkorra már a hangsebességnél is gyorsabban haladó, de még mindig az ágyú csövében gyorsuló 15 és fél centiméter átmérőjű lőszer egy légoszlopot tol maga előtt. Amikor ez a légoszlop a hangnál is gyorsabb sebességgel kilép a cső végén, a levegőben a hangsebességnél gyorsabban táguló gömbként terjedő nyomáshullámok (a tulajdonképpeni hangrobbanás hullámai) néhány századmásodpercig jól láthatóvá válnak.
Veres Viktor
Mintha egy rakéta szállna, de ez egy gázgenerátoros lőszer a PzH ágyújának elsütése utáni tizedmásodpercben. Az úgynevezett gázgenerátoros lőszer lényege, hogy a lövedék hátsó részében van egy vegyi anyagokból álló töltet, amely közvetlenül a kilövés után begyullad és repülés közben izzó gázzal tölti ki a lövedék hátsó, lapos része mögötti teret. Erre azért van szükség, mert a nagy sebességgel haladó lőszer mögött, a lapos hátsó rész miatt nagyon lecsökken a légnyomás, ráadásul mindenféle örvények is keletkeznek, ez a két fizikai jelenség viszont drámaian megnöveli a légellenállást, ugyanis tulajdonképpen „visszahúzó”, vagyis folyamatosan fékező hatása van. Az izzó gáz viszont kitölti ezt a csökkent nyomású részt, így a lövedék hatótávolságát akár 35 százalékkal is megnövelheti.
Veres Viktor
Egy kis pihenő a lövések között és a lánctalpak jellegzetes, a tüzelőállás felé tartó nyomai.
