Németországban az egyik legismertebb húsvéti népszokás az Osterfeuer, vagyis a húsvéti máglya, amelyben szépen keverednek az ősi germán és a keresztény tradíciók. Az életet szimbolizáló tűz gyújtásához sok helyen tűzugrás is kötődik: akinek sikerül a nem éppen veszélytelen mutatvány, bőségre, egészségre számíthat.

A húsvét elengedhetetlen tartozéka a tojás, amely ősi kultúrákban a születést, a keresztényben pedig Jézus újjászületését jelképezi. A tojás díszítése nálunk is elterjedt szokás, máshol azonban itt nem állnak meg: van, ahol tojásösszeütő versengéseket tartanak ilyenkor, németeknél és az angolszász területeken pedig a tojás görgetése is része a húsvéti rituálénak, szimbolizálva azt, ahogy legördül a kő Krisztus sírjáról.

A tűz mellett a víz is gyakori eleme a húsvéti szokásoknak, és itt is remekül keverednek a pogány és a keresztény hagyományok. Előbbiben a termékenység jele a víz, utóbbiban a kereszténységé. A közép-európai országokban a víz többnyire locsolkodás formájában jön elő, a vödörnyi víz helyett azonban már többnyire egy csepp kölnivel beérik a nőket "megáldó" férfiak. Nem nőbarát a régió másik húsvéti szokása sem, amelynek során a lányokat vesszővel suhintották meg a legények

A Cristo de los Gitanos Testvériség három bűnbánó tagja pirosba öltözve a spanyolországi Granadában. A nagyheti körmenetet két év szünet után rendezik meg újra Andalúziában, a középkori hagyomány szerint az egyes rendek tagjai az arcot eltakaró, csúcsos csuklyában végződő vezeklőruhában, a nazarenóban vonulnak, sokszor lábukon bilincset viselve

A körmenet szerves része a nagyhét rituáléjának. A képen venezuelai hívők vonulnak Caracasban.

A délromán falvak görögkeleti vallású lakosai a helyi hagyomány szerint nagycsütörtökön gyertyát gyújtanak vagy kis tüzet raknak szeretteik sírjánál, ahol gyakorta jelképes mennyiségű ételt is hagynak felajánlásként. Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól és felkészült a kereszthalálra. Az ortodox keresztény egyház a tavaszi napéjegyenlőséget és az azt követő első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon ünnepli a húsvétot.

A húsvét hétfői lovas felvonuláson Lengyelországban a jó termésért imádkoznak. A ceremóniát tavaly a Covid-lezárások idején is megtartották Ostropában.

Haitin Jézus kereszthalálát játsszák el a hívők a nagyhéten.

Véresre ostorozott hátú Fülöp-szigeteki vezeklők fekszenek a földön, miközben ütlegelik őket egy templom előtt Bulakanban nagycsütörtökön. A Fülöp-szigeteken a húsvétot megelőző nagyhéten sokan önostorozással, vagy más módon kínozzák magukat, hogy Jézus Krisztus szenvedését átélve megtisztuljanak bűneiktől.

A legvéresebb húsvéti szokást is a Fülöp-szigeteken találjuk meg: San Fernando de Pampangában évről évre többen feszítik magukat keresztre nagypénteken. A szokás az ötvenes évektől ered, legismertebb szereplője pedig Ruben Enaje, aki, mióta a nyolcvanas évek közepén karcolás nélkül megúszta, hogy kiesett a harmadikról, minden évben pár percet eltölt a kereszten.

A középkorba vezetik vissza a firenzeiek húsvéti szokását, a szekérrobbantást. A díszes szekérre szerelt petárdák egy helyi keresztes lovag Jeruzsálemben, a Szent Sírról származó kövéből csiholt tüzet szimbolizálják, amelyet Nagyszombaton osztottak szét a város lakói között, előbb fáklyákkal, majd egy szekérről. Ma ezt egy galamb alakú rakéta gyújtja be, ha elakad, az rossz szerencsét hoz a helyiek szerint.

A feldíszített húsvéti tojás nálunk egyszerűen a locsolkodónak jár, máshol - képünkön Litvániában - az utcát is díszítik vele.

Amíg nálunk díszítgetik, addig a franciák feltörik, és megsütik: a Bordeaux melletti Haux-ban legalábbis évről évre hatalmas omlett készítésével ünneplik a húsvétot.