Nagyítás hvg.hu 2020. szeptember. 24. 17:56

Nagyítás: ezek az idei év legjobb asztrofotói

Az Insight Investment tizenkét éve rendezi meg az Év Asztrofotósa kiállítást az angliai Greenwichben. Az idei versenyre több mint 5000 pályázat érkezett hat földrészről. Az univerzum szép.

Nicholas Roemmelt (Németország): A zöld hölgy. A fotós sokat hallott a "zöld hölgyről", az északi fény különleges formájáról, de még sohasem látta, pedig többször volt alkalma a fényjelenséget fényképezni. Egy norvégiai utazáson váratlanul jelent meg neki, nemcsak zöld, hanem kék és rószaszín ruhában. (Canon EOS R)
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Nicholas Roemmelt
Tom Archer (Egyesült Királyság): Magányos fa északi fényben. A fényképész sétára indult a szálloda környékén a kellemesen csípős, –35 fokos lappföldi éjszakában. A fát már kinézte magának, a köd elvonulására várt, és az ég kitisztulásával feltűnt az auróra. Egy órát fényképezhetett, mielőtt a gépe felmondta a szolgálatot a fagyban. (Nikon D850)
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Tom Archer
Nicolas Lefaudeux (Franciaország): Az Androméda karnyújtásnyira. Meglepően közel hozza az Androméda galaxist a fotós, noha kétmilió fényévre van tőlünk. A trükkhöz speciális közdarabot készített a távcső és a fényképezőgép közé, amely szögben tartja a gépet. Az így keletkező elmosódás a kép szélein olyan benyomást kelt, mintha sokkal közelebb lenne a csillagrendszer. A fotó első helyezést ért el.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Nicolas Lefaudeux
Mark Hanson (USA): NGC 3628 és háromszázezer fényéves farka. Az NGC 3628 jelű galaxis népszerű célpont az amatőr csillagászok körében, mivel látványos porfelhőt húz maga után. Mint a legtöbb csillagászfotó, ez is számtalan kép összefőzéséből született, a fotós öt éven át örökítette meg a galaxist. Célja az volt, hogy mélységében mutassa meg az elnyúló, 300 000 fényév hosszú fátylat.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Mark Hanson
Juan-Carlos Munoz-Mateos (Spanyolország): A Nagy Magellán-felhő támadása. A fotó a Paranal csillagvizsgáló távcsövéhez tartozó négy lézersugarat mutatja meg. Ezek segítségével mérik be a légkör turbulenciáit, hogy ezeket kiiktathassák a kép feldolgozásánál, ami különösen éles eredményt ad.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Juan-Carlos Munoz-Mateos
Alain Paillou (Franciaország): A Tycho-kráter vidéke színesben. A Tycho a Hold egyik legismertebb krátere, amit egy böhöm aszteroida okozott, a becsapódás szerteszét szórta a Hold és a aszteroida anyagát. Még látványosabb, ha a fotó megmutatja a talaj színét is. A színekért főleg üvegbe olvadt fémoxidok felelősek, a kék titánt, a vörös vasoxidot jelez. A fotó összességében megmutatja, hogy a Hold sokkal összetettebb, mint gondolnánk.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Alain Paillou
Ethan Roberts (Egyesült Királyság): Részleges holdfogyatkozás felhőkkel. A kép a 2019-es holdfogyatkozáskor készült. A Föld árnyéka a Hold felső felére vetül, a narancs árnyalatot a légkörön megtörő napfény okozza.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Ethan Roberts
Daniel Koszela (Lengyelország): Holdbázis. Telihold a Krkonoše hegység legmagasabb csúcsa felett. 1602 méteren. Az épület egy meteorológiai állomás, tőle jobbra egy kápolna látható.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Daniel Koszela
Alexandra Hart (Egyesült Királyság): Folyékony napfény. A Nap felszíne látszólag unalmasan egyhangú, ám közelről, a megfelelő szűrőkkel nézve csupa mozgás. A képen csillagunk fortyogó bőre látszik, a száz kilométer vastag külső réteg. Az egyes hámsejtek ezer kilométeres méretűek.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Alexandra Hart
Filip Ogorzeski (Lengyelország): 145 másodperc sötétség. Napfogyatkozás 2019. július 2-án. A fotó Chiléig utazott a minimalista felvételért, amellyel a természet hirtelen elhallgatását akarta megmutatni; mint írja, azt, amikor a madarak fészkükbe menekülnek, csak ez nem látszik, mert sötét van.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Filip Ogorzeski
Alan Friedman (USA): Ultraibolya. Speciális naptávcsővel készült kép, az ibolyántúli sávhoz közeli spektrumban készült. Ebben a tartományban szokatlan textúrát ölt a Nap.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Alan Friedman
Schmall Rafael (Magyarország): A technológia börtönében. A Hattyú csillagkép Albireo kettőscsillagát ábrázolja a fotó, körülötte a műholdak nyomaival. Vajon mennyi lesz belőlük jövőre? – kérdi a művész, aki szerint akár több ezer fényponttal többre számíthatunk. A tömegesen felbocsátott műholdak bizony megnehezítik az asztrofotósok dolgát, de egyébként műholdat fellőni sem éppen könnyű.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Rafael Schmall
Tian Li (Kína): A világegyetem szíve. Maga a fotós látható itt, amint egy rádióteleszkópra mászik fel éppen, háttérben az M8 és az M20 csillagködök. Természetesen ez is több képből összerakott alkotás.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Tian Li
Yang Sutie (Kína): AZURE rakéták. A gyanútlan fényképész nem tudhatta, idegen civilizáció jeleit fotózza-e éppen Észak-Norvégiában. Csak másnap értesült róla, hogy kutatórakétákat örökített meg, amelyek gázokat bocsátottak ki a felső atmoszférában, hogy felmérjék a szelek mozgását.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Yang Sutie
Łukasz Sujka (Lengyelország): Az űr közöttünk. Nem volt egyszerű elkapni a Hold és a Jupiter együttállását, a kompozíció pedig azt érzékelteti, hogy az űr nagyon tágas, ezért nincs semmi a Hold és az óriásbolygó között.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Łukasz Sujka
Martin Lewis (UK): Odaát. A fénykép bénának tűnik, viszont az Uránuszt ábrázolja, ami nagyon messze van, a fotó elkészültekor körülbelül hárommilliárd kilométerre. Ahhoz képest nem csekélység, hogy még a jégsapkája is kivehető.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Martin Lewis
Thomas Kast (Németország): Égfestés. Lappföldön kapta le a versenyző a sarki sztratoszférikus felhők és a lenyugvó nap fényének összjátékát.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Thomas Kast
Weijian Chen (Kína): Az Univerzum hangja. Valójában a Népi Felszabadító Hadsereg egyik radarállomása.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Weijian Chen
Peter Ward (Ausztrália): Kozmikus pokol. Az NGC 3576 csillagköd, amelyet azonban szoftveres segítséggel megszabadítottak a csillagoktól, és át is színezték. A fényképész a hazáját sújtó erdőtüzekre gondolt közben.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Peter Ward
Connor Matherne (USA): Delfin-köd. Az Sh2-308 jelű köd, amely a középen látható csillagról leváló gázfelhőből áll. A csillag hamarosan szupernovává lesz, vagyis felrobban, de azt mi már nem érjük meg.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Connor Matherne
Tóth Bence (Magyarország): Hullámok. A Kalifornia-köd középső régiójában kirajzolódik a természet energiája, szökőárra emlékeztetve. A kép elnyerte a Sir Patrick Moore-díjat, ami a legjobb új versenyzőnek jár.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Tóth Bence
Alice Fock Hang (Reunion), 11 éves: Négy bolygó és a Hold. Az ifjú fotós egyszerre fényképezte le a Vénuszt, a Merkúrt, a Jupitert és a Szaturnuszt, és még a Hold is ráfért a csoportképre. Egyébként a Plútó is arra járt éppen, de természetesen a képen nem látható.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Alice Fock Hang
Xiuquan Zhang (Kína), 12 éves: Fényhíd az égen. A fotó készítője anyukájával látogatott Izlandra, ott kapta lencsevégre a varázslatos északi fényt.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Xiuquan Zhang
Winslow Barnford (USA), 15 éves: Ütközőpálya. Az Androméda-galaxis, és két törpegalaxis mellette, amelyekkel egyszer majd összeütközik, de ne álljunk addig fél lábon. A fiatal fotós otthona tetejéről, erős fényszennyezés ellenére készítette el a képet.
Astronomy Photographer of the Year 2020 / Winslow Barnford