Négygenerációs kertvárosi családi ház
Közösségeink alapegysége a család, melynek legtipikusabb közös élettere a családi ház. Ajpek Orsi, a sorozat fotósa saját családjának házában kalauzol bennünket, ahol négy generáció él együtt Budapest külvárosában.
„Nagyszüleim még falun születtek, de fiatalon, nagyapám katonai szolgálata és a munka miatt Biharkeresztesről Marcaliba, majd 1956-ban Budapestre költöztek. Édesanyám már egy fővárosi bérházban nőtt fel. Dédszüleim nehezen viselték a távolságot, így némi rábeszélésre végül utánuk jöttek, és az akkor még falusias hangulatú Rákoshegyen találtak egy megfelelő házat, amelyet a család összes spórolt pénzét összerakva vásároltak meg 1962-ben. Dédnagymama halála után a dédpapa egészsége romlani kezdett, segítségre szorult, így a közben férjes asszonnyá vált anyám apámmal és újszülött nővéremmel együtt költözött ki hozzá a házba 1976-ban. Engem ebbe a házba vittek haza születésem után, majd egy válást és egy új házasságot követően a húgomat is.
A kis ház mellé épülő kétszintes házat 1986-ban már nevelőapámmal együtt építette fel édesanyám. A két házat a régi fürdőszobából kialakított garázs köti össze. A fiatalon ácsként dolgozó dédnagyapám még megérte, hogy tető került az új épületre – elégedett volt az elkészült munkával –, aztán meghalt. Mi pedig, a három gyerek, anyám és nevelőapám beköltöztünk az új házba, az így megüresedett régibe pedig két évvel később a nagyszüleim költöztek ki a belvárosból. Mi hárman, lányok, azóta felnőttünk, a nővérem és én már elköltöztünk, de a húgom, férjével és két gyerekével, a nagy ház emeletén lakik most is.''
''Családi hagyomány, hogy a nap közös kávézással indul a kis ház konyhájában. Amíg nagypapa és apu elolvassák a híreket a radiátoron szundikáló Misi macska társaságában, a család nőtagjai gyakran még alszanak.''
Ajpek Orsi
''Húgom a fiaival és a szüleim. Előfordul, hogy egy csecsemő és egy kiskamasz már a nagyszülőknek is sok.''
Ajpek Orsi
Háromezer embernek otthont adó óbudai ''faluház''
A családi ház és a lakótelep is otthont ad számunkra, de egészen más módon. Különösen így van ez ennél a 15 lépcsőházas, 884 lakásos óbudai panelháznál, amely az ország legnagyobb lakótömbje. A három focipályányi hosszúságú, 315 méteres monstrum egy komplett falunyi lakónak, majdnem 3000 embernek ad otthont, nem véletlenül hívja mindenki faluháznak. Emellett az árkádokban rendes kis bevásárlóközpont alakult ki az évek során. Akad itt fodrász, szépségszalon, cukrászda, lottózó, borszaküzlet, kisállateledel-bolt, pékség, ingatlaniroda, ajándéktárgyakat árusító üzlet, elektromossági szaküzlet – hogy csak párat említsünk a 44 üzlethelyiségből.
1970-es építésekor a szocialista lakásfejlesztés mintapéldájaként emlegették a tömböt. Gusztáv az elsők között költözött be családjával a 8. emeleti 50 négyzetméteres – ''világos konyhás'' –, pazar panorámával rendelkező lakásba. Magas pozícióban dolgozott a közeli textilgyárban, vezetett szállodát és éttermet is. A faluházban jelenleg is bizalmi vezető, szabadidejében pedig szívesen főz az erre rászoruló lakóknak.
Kummer János
Az épületet 50–60 évre tervezték, de korszerűsítéssel – ami a faluház esetében már 2009-ben megtörtént – az élettartam akár meg is háromszorozható. A házban mindig sok az új beköltöző, jó elhelyezkedése és közlekedése miatt ma is népszerű a lakáspiacon.
Kummer János
Kisvárosi városháza és az alagsorában működő súlyemelő klub
A sorkatonaságból hazatérő kisújszállási fiataloknak a tanács és a tsz-elnök, valamint a helyi KISZ alapította meg a súlyemelő szakosztályt az 1970-es évek elején, és a tanácsháza alagsorában alakítottak ki edzőtermet, mégpedig abban az impozáns épületben, amelyet 1899 és 1900 között, Ferenc József uralkodása idején építettek a város lakói, és amely a mai napig városházaként funkcionál. Építését követően a hivatal irodái mellett a polgármesteri és gondnoki lakások voltak a falai között, ma pedig a 12 ezres város önkormányzatának apparátusa a helyi kormányhivatallal, a rendőrőrssel és a súlyemelőkkel él egy házban.
András a városi nyugdíjas otthon szakácsa, 9 éves kora óta jár ide edzeni. Önbizalmat merít a súlyemelésből.
Ujvári Sándor
Zsiga, Károly és fia, Zente, aki az edzés után apja telefonján játszik.
Ujvári Sándor
Kisvárosi kulturális központ és bisztró
A Kaleidoszkóp Ház 2010-ben nyitott meg a 28 ezres Esztergomban, egy 19. századi romos épületben, a Bazilika tövében. A vendéglátás, kultúra, szórakozás és szállás keresztmetszetében működő kétszintes épület romkocsma, bulihely, kiállítóhely és hosztel is egyben. Emellett a háznak egy állandó és két ideiglenes hosszú távú lakója is van. Ez a kavalkád egy igazán izgalmas közös házzá avatja, amelyben vibrál az élet az idejáró sokszínű közösségtől.
A ház gyakran mutatja be festő- és fotóművészek, szobrászok munkáit időszakos kiállításokon, de színházi rendezvényeket, irodalmi esteket és könyvbemutatókat is rendeznek itt.
Kummer János
Az összművészeti központ fontos mozgatórugója a zene. Hetente rendeznek bulit dj-kel és élő zenei koncertekkel – tavasztól őszig a kerti pódiumon, télen pedig a ház alatt található több száz éves kőbarlangban.
Kummer János
Alföldi motorvonat
Rengeteg időt töltünk utazással a speciálisan erre kialakított közös tereinkben, amire jó példa a Lajosmizse–Kecskemét közötti 25 kilométeres távot 35 perc alatt leküzdő piros motorvonat. Reggel és délután, naponta kétszer közlekedik oda-vissza a 110 ezres megyeszékhely és a szintén Bács- Kiskun megyei 11 ezres kisváros között. Főként diákokat, rokonlátogatókat, bevásárlást intézőket, szolgálati helyére igyekvő vasutast szállít. Néhányan a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, elektronikai eszközöket feldolgozó hetényegyházai üzembe igyekeznek vele.
7:29, szerda – Laci (jobbra) kertésznek tanul Kecskeméten, naponta ingázik. Szívesen tölti idejét utastársaival.
Ujvári Sándor
Faluszéli református drogterápiás otthon
Az emberek nem mindig jókedvükben élik együtt az életüket, sokszor egy közös cél miatt, de kényszerűségből csatlakoznak valamely közösséghez. A ráckeresztúri Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona 1987-ben alakult, ezzel az ország második legrégebb óta működő drogrehabilitációs intézete. Egyszerre 30 terápiást tudnak fogadni, a képek készítésekor a ház legfiatalabb lakója 18, a legidősebb 37 éves volt (2015 decembere óta a közelben felépült új házban működik egy tinirehab is, ahol 10–18 éves, drogproblémákkal küzdő gyerekekkel foglalkoznak). A terápia ajánlott időtartama 12 hónap, de ez az egyéni igények szerint rövidebb vagy hosszabb is lehet. A felépülési program gyógyszermentes, alapjait a szigorúan szabályozott közösségi élet, a csoportos és egyéni terápia és a védett környezet adja. Annak ellenére, hogy az otthon működése meglehetősen zárt, az ajtók mindig nyitva állnak; bárki, bármikor elhagyhatja a házat, ha úgy dönt, hogy megszakítja a terápát.
A napirend meglehetősen szigorú és szoros: A csoportos és egyéni terápiás foglalkozások, a művészeti terápia és a ház körüli munka után sportolásra, közös zenélésre és filmnézésre is jut idő.
Ajpek Orsi
Az otthont létrehozó munkatársak és a stáb tagjai mind keresztények, azonban a vallási hovatartozás vagy a hit gyakorlása nem feltétele a terápiába kerülésnek, sem a programban maradásnak. A keresztény hitet inkább egy lehetőségként ajánlják a lakóknak.
Ajpek Orsi
Kövessenek minket a Facebookon is!
