Nagyítás hvg.hu 2016. február. 21. 20:01

100 éve kezdődött a verduni csata

Száz éve, 1916. február 21-én kezdődött az első világháború egyik legnagyobb csatája az észak-franciaországi Verdun városánál. A német támadást hamarosan megállították a franciák, majd év végére visszaszerezték az elvesztett területeket. Csaknem két és fél millió katona vett részt az összecsapásban, a halottak száma elérte a háromszázezret, és még legalább ennyien sebesültek meg.

Verdun, Lorrainne, Franciaország: Civilek egy lovas szekér mellett. A város és környéke erődített terület volt, ahonnan a civilek nagy részét kitelepítették. Bár az épületek súlyos károkat szenvedtek az ágyúzástól, a halottak elsősorban a katonák közül kerültek ki.
AFP / Frantz Adam
Katonák a lerombolt házak között Verdun városában. Az első világháborúban még nem a bombázókötelékek, hanem a tüzérség képviselte a legnagyobb pusztítóerőt. Maga a csata is olyan magaslatokért folyt, amelyekről a megfigyelők irányíthatták a tüzérségi csapásokat.
AFP / Frantz Adam
Francia katonák és tisztek. A csata körülményei mindkét fél számára pokoliak voltak, de a franciák oldalán némi emberfölény állt, valamint Pétain admirális rotációs rendszere, amelynek köszönhetően rövidebb frontszolgálat után volt lehetőségük kipihenni a harcokat. Ez sokat segített a morál fenntartásában, míg a németek hónapokig gubbasztottak a lövészárkokban.
AFP / Frantz Adam
Francia katonák. A német támadást vezető von Falkenhayn vezérkari főnök abban bízott, hogy a hadművelettel ellentámadásra kényszeríti ellenfelét, és ekkor olyan veszteségeket okozhat nekik, amitől összeomlik a francia hadsereg az egész fronton. Számítása nem jött be, mert alaposan túlbecsülte a német fegyverzet képességeit.
AFP / DPA
Német katonák támadás előtt. Az I. világháborúra jellemző lövészárok-hadviselésben a támadások úgy történtek, hogy előbb tüzérségi előkészítéssel megpróbálták megsemmisíteni a védőket, majd nyílt rohammal bevenni állásaikat. A rettentő véráldozatot elsősorban az okozta, hogy a jól beásott lövészek egészen jól bírták az ágyútüzet, a rohamozó katonák viszont könnyű prédái voltak a géppuskásoknak.
AFP
Francia katonák a támadás alatt. Volt olyan roham, amelynek előkészítéseként 850 ezer ágyúlövedékkel szórták meg a német védőket.
AFP
Francia katonák pakolnak ki teherautóikból a harctéren. A csaknem egy évig tartó verduni ütközet második szakaszában zajlott a szintén nagyszabású somme-i csata. A német számítás szerint ennek túl kellett volna terhelnie a franciákat. A logisztika azonban kiállta a próbát, és sikerült a csapatokat úgy mozgatni, hogy mindkét helyszínen tarthassák a frontot.
AFP
Amerikai katonák a német vonalaknál. Falkenhayn leginkább szupernehéz, hajóágyú méretű lövegeiben bízva vágott bele a támadásba - ezeknek kellett volna letarolni az ellentámadó franciákat. Ám hamar kiderült, hogy a hatalmas ágyúk nehezen mozgathatók a nehéz terepen, így sokszor nem tudtak időben támogatást nyújtani, ugyanakkor ki voltak téve az ellencsapásnak, valamint légitámadásoknak is.
AFP
Verdun városa. A csatatéren száz négyzetkilométert fedtek be a kráterek. Ezeket ma már erdő fedi, ám az erdészek a mai napig találnak temetetlen emberi maradványokat. A terület veszélyes is a fel nem robbant gránátok ezrei miatt, amelyek száz éve szunnyadnak a földben.
AFP

Kövessenek minket a Facebookon is!