A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. században jelent meg, főleg a német ajkú városi lakosság körében. A szépirodalomban Jókai Mór tett először említést a karácsonyfáról 1884-ben A koldusgyermek című elbeszélésében.

A szokás magyarországi elterjesztésében az óvoda megalapítója, Brunszvik Teréz, valamint a Podmaniczkyak az első között jártak. Kezdetben csak a nemesi családok állítottak fát, ám a 19. század végére az örökzöld a módosabb paraszti családok házaiban is megjelent. (A fotó 1906-ban készült)

"Az ellenséges lövészárokban lévő német katonák egyszer csak kiáltozni kezdtek: Cigarettát! Pudingot! Boldog karácsonyt!" - idézte fel az I. világháború emlékezetes karácsonyát C. H. Brazier lövész. 1914-ben ugyanis a katonák szinte minden fronton fegyverszünetet kötöttek az ellenséggel karácsony napján.

Katonák karácsonya 1917-ben.

Nem csak a katonák, hanem az ápolónők is együtt töltötték az ünnepet a fronton, ha már családtagjaikkal nem lehettek.

Az adakozás mindig összefüggött a karácsonnyal. Az 1921-ben készült kép is ezt mutatja.

A karácsony igazi családi ünnepé vált az idők során, ám a XX. században már munkahelyi és lakóközösségek is együtt ünnepeltek. Így nézett ki például 1937-ben a karácsony egy belvárosi bérházban.

A magyar hagyományok szerint a karácsonyfa dec 24. és január 6. között áll. Így a szilveszteri partiban még javában a díszes örökzölddel fotózkodtak. (A kép 1938-ban készült.)

A karácsony – a vallási jelentősége mellett – az ajándékozásról szól. A 16. századig az ajándékozás alkalma Szent Miklós napja volt, de a reformáció után ez áttevődött karácsonyra. Főként a gyermekek kaptak ajándékot. (A fotó 1941-ben készült.)

A harmincas években szinte művészi szintre emelték a jászoljelenetek megjelenítését. A köztereken mindenhol megjelentek a betlehemesek, sokan pedig a fa alá is tettek jászolt. (1942)

A játékgyártók hamar rájöttek, hogy karácsonykor tudják a legtöbbet eladni, így sorra jelentek meg az akciók és az újdonságok. A legklasszikusabb játékok, a babák, a bababútorok és edények, a mackók, az ügyességi játékok, vasútmodellek, a fa építőkockák. A legsikeresebbek a fiúkat és a leányokat felnőtt életre nevelő darabok voltak. Az 1942-ben készült képen egy Retek utcai lakásban a gyerek egy vasútmodellt kapott.

Akárcsak ma, régen is népszerű volt könyvet adni. (A kép 1943-ban készült)

A Kádár-korszakban szovjet mintára a Mikulásból Télapó, a karácsonyból fenyőünnep lett: a szokás vallási tartalmát igyekeztek elfeledtetni. Eltűntek a betlehemek, s a karácsony egyre inkább az ajándékozás alkalmává vált. (A fotó 1961-ben készült.)

A Budapesti Lemezárugyár játékai és egy PIKO villanyvasút 1965-ből.