Az Örmény Genocídium 100. évfordulója alkalmából több napon keresztül emlékeztek Jerevánban, ahol számos ország államfője és politikai képviselője is tiszteletét tette.
Az örmény katolikoszok Ecsmiadzinban ünnepélyes liturgia keretében avatták szentté a népirtás másfél millió áldozatát.
A népirtás évfordulója alkalmából már az elmúlt hetekben számos klasszikus koncerttel és egyéb rendezvényekkel készültek, április 23-án a System of a Down is ingyenes koncertet adott a jereváni főtéren.
1915-től örmény források szerint mintegy másfél millió örményt telepítettek ki az Oszmán Birodalomban arra hivatkozva, hogy felkelést akarnak kirobbantani és szövetkeztek az ellenséges hatalmakkal. Az örményeket a sivatagon át meneteltették speciális "táborok" felé, melynek során legalább ötszázezren vesztették életüket. Ennek ellenére még ma, az események 100 éves évfordulóján sincs konszenzus arról, hogy pontosan hány ember volt érintett, Törökország pedig nem hajlandó népirtásnak nevezni a XX. század első genocídiumának tartott eseményeket.
A népirtás 100. évfordulójára készített koszorú
Bácsi Róbert László / Pictorial
A genocídiumi emlékmű Jerevánban, ahová a megemlékezések előtt már napokkal tömegek érkeztek
Bácsi Róbert László / Pictorial
A kitűzőt mindenki ajándékba kapta
Bácsi Róbert László / Pictorial
Az emlékmű egyik bejáratánál
Bácsi Róbert László / Pictorial
Háborús veteránok is ellátogattak az emlékműhöz, sokan több száz kilométert utaznak Karabahból, hogy ők is elhelyezhessék virágaikat.
Bácsi Róbert László / Pictorial
Várakozás a katolikoszra
Bácsi Róbert László / Pictorial
Papok menete
Bácsi Róbert László / Pictorial
Fohász a halottakért
Bácsi Róbert László / Pictorial
Az örmény nép két katolikosza: I. Aram, a kilikiai katolikosz és II. Garegin, az ecsmiadzini katolikosz az áldozatok szentté avatása közben
Bácsi Róbert László / Pictorial
A főtemplomban elhelyezett örmény bibliát és a keresztet csókolja meg egy hívő, miután elmondta rövid imáját
Bácsi Róbert László / Pictorial
Ima a szertartás közben
Bácsi Róbert László / Pictorial
''Emlékszem és követelem''
Bácsi Róbert László / Pictorial
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke is lerótta tiszteletét. A rendezvényen csak diplomaták és politikusok vehettek részt, így a sajtó képviselői – a PanArmania és az örmény elnöki fotós, illetve az állami televízió kivételével – kiszorultak. A lakosok otthonról tévén keresztül követhették az eseményeket.
Bácsi Róbert László / Pictorial
Az örmény elnök Serzs Szarkiszjan megemlékező beszéde az állami televízióban az emlékű mellett felállított emelvényen. A háta mögött lévő paravánon a Genocídium mottója: ''Emlékszem és követelem'' olvasható magyarul. Magyarország nem ismerte el a népirtást, a baltás gyilkos szabadon bocsátása miatt pedig Örményország felmondta diplomáciai kapcsolatait hazánkkal.
Bácsi Róbert Lálszló
A óriás kivetítőn mintha a saját családja történetét látná az idős néni
Bácsi Róbert László / Pictorial
Kitűző a faágon az emlékműtől lefelé vezető úton
Bácsi Róbert László / Pictorial
Indulás a felvonulásra. A fiatalok autókra és utánfutókra kötött török zászlóval furikáztak a városban.
Bácsi Róbert László / Pictorial
A felvonulásra beöltöztetett kisfiú
Bácsi Róbert László / Pictorial
Lángoló évszám
Bácsi Róbert László / Pictorial
A System of a Down ingyenes koncertje
Bácsi Róbert László / Pictorial
A koncertre a rossz idő ellenére sokan ellátogattak
Bácsi Róbert László / Pictorial
Fáklyákkal a zászló után
Bácsi Róbert László / Pictorial
Több tíz méter hosszú örmény zászló
Bácsi Róbert László / Pictorial
Az emlékmű egyik bejáratánál
Bácsi Róbert László / Pictorial
Fiatal lány és felmenőinek emléke
Bácsi Róbert László / Pictorial
A megemlékezések után is tömegek maradtak
Bácsi Róbert László / Pictorial
Bácsi Róbert László / Pictorial
Bácsi Róbert László / Pictorial
Száz éve következett be az örményeket sújtó genocídium (a Wikipedia szerint jelenleg 23 ország sorolja e kategóriába az 1915-ben történteket). Az örmények deportálását, sivatagi halálmenetekbe küldését, bebörtönzését, legyilkolását, kiéheztetését és koncentrációs táborokba zárását az első világháború alatti oszmán-török hatóságok rendelték el. Ezt a mai Törökország nem minősíti népirtásnak, sőt tagadja ezt. Az áldozatok számának becslése nagyon vitatott kérdés. Az örmény népirtásról május 20-áig tekinthető meg kiállítás a budai Várban, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) épületében. A tárlatot az örmény nemzeti könyvtárral közösen rendezték meg. E kiállítás szerint 1,5 millió örmény vesztette életét az üldözés következtében.
Az örmények a világ első keresztény népe, a krisztianizációt 301-re teszik a szakértők, és általában a hagyomány Világosító Szent Gergely nevéhez fűzi ezt az eseményt. Ugyanakkor Bertalan és Tádé apostolok térítéséről is szót ejtenek a források. Mindenesetre Gergely nyomán nevezik időnként örmény gregoriánus egyháznak is e nép vallási szervezetét, de létezik az örmény apostoli egyház elnevezés is.
Az örmény egyház élén két katolikosz és két pátriárka áll, közülük külföldön talán a konstantinápolyi a legismertebb. Az örmény egyház történelmi központja Ecsmiadzin, ez a legfőbb pátriárka, a katolikosz székhelye. A hagyomány szerint Jézus Krisztus leszállt az örményekhez – méghozzá a többi néptől külön, a mennybemenetele után. Ecsmiadzin alapítása is ehhez a tradícióhoz kötődik – a kiállítás szerint. A Wikipedia ehhez még hozzáteszi: egyes feltételezések szerint az örményországi Ecsmiadzinban van a világ első katedrálisa. Építése az örményeket térítő Világosító Szent Gergelyhez kötődik, Kr. u. 301-303 között. A jelenlegi épület központi része 483/484 körül épülhetett.
