A második helyet a Szabad Demokraták Szövetsége szerezte meg 21,39%-os eredménnyel. Az országgyűlés majdnem negyedét alkották a szabad demokrata képviselők. A képen sok liberális által a mai napig mérvadónak tartott ügyvivő testület látható.

1989 júniusában a közvélemény-kutatások szerint az elsöprő többség még az MSZMP győzelmét várta, 1990 tavaszára a megkérdezetteknek már csak 5%-a jósolta az utódpárt elsőségét. Végül a párt 10,89%-ot kapott, egyetlen egyéni győzelmét a ma már a Fidesz környékén tanyázó Szűrös Mátyás aratta. A parlamentben marginális szerepbe és évekig szabályos karanténba szorult.

A veszteseknek is van történelmük. Az állampárt 1989 októberi kongresszusán megszüntették az MSZMP-t, majd annak jogutódjaként egyből megalakították az MSZP-t, több régi káder és egyszerű párttag ezt nem akarta elfogadni, így decemberben újból létrehozták az MSZMP-t. A párt büszkén védte a szocialista rendszer vívmányait, azonban ez – meg feltehetőleg a kései alakulás – nem volt elég a parlamentbe kerüléshez; 0,3%-kal maradtak el a küszöbtől. Az országgyűlésbe azóta sem sikerült bejutniuk, ennek ellenére ugyanaz a személy, Thürmer Gyula vezeti a több névváltozáson átesett pártot, aki az első választás idején.

A 386-ból 176 mandátum sorsa az egyéni körzetekben dőlt el. Ezen a szórólapon lapunk szerzője, Tamás Gáspár Miklós látható, aki a főváros 7. számú körzetében, Belváros-Lipótvárosban indult.

A kampány finisében a Fidesz is bedobta saját arcait. Az Orbán-Fodor-Deutsch-hármas a mozgalom radikális, liberális és alternatív jellegét szimbolizálta. Ennek ellenére egyéni körzetekben a Fidesznek nem termett sok babér, mindösszesen két jelöltjük diadalmaskodott: Kövér László SZDSZ-Fidesz közös jelöltként Pápán, Szájer József pedig tisztán fideszesként Sopronban, nem kisebb skalpot, mint Pozsgay Imréjét begyűjtve. Arra, hogy a népszerű reformkommunistát, aki majdnem köztársasági elnök lett, egy fideszes győzte le, a párt még nagyon sokáig büszke volt.

Fekete alapon fehér betűk, kivágott igazolványképszerűség, semmi mosoly – a mai kampányszakértők szívükhöz kapnának ennek láttán, azonban a 90-es választásnak kétségtelenül volt némi amatőr bája. A fenti plakát az első Orbán-kormány második kulturális miniszterét, Rockenbauer Zoltánt ábrázolja.

Szintén az antikommunizmus jegyében készült ez az alkotás is. Csurka István és több, az MDF-ből kiszorított radikális éppen a tavaszi nagytakarítás elmaradását kérte számon a Demokrata Fórumon.

A jelszavak és a személyiségek mellett a programelemek, célkitűzések hangoztatásának is jutott szerep. Elsőként az SZDSZ készített részletes programot.

Az első szabad választás HVG-címlapokon. A másodikon Antall József és az MDF "nyugodt erő" önjellemzésének parafrázisa. Ekkortól már egy másik történet vette kezdetét.