Az Ilulissat-jégfjord az északi-félteke legaktívabb gleccsere, a Jakobshavn táplálja. A tömbök a grönlandi jégmezőktől 56 kilométeren keresztül nyomulnak ki a nyílt tengerre, majd a hegyek akár New Yorkig is leúszhatnak.

A szánhúzó kutyák alig várják, hogy tartósan nulla fok alá essen a hőmérséklet. Addig a szánok is felkerülnek az ólak tetejére.

Grönland harmadik legnépesebb települését, Ilulissatot majd 4500-an lakják és hogy ellensúlyozzák a hosszú napfényszegény, fehér teleket, az utcákat tiritarkára pingálják.

Az ország nem tagja a FIFA-nak, így csak a környező szigetekkel játszanak barátságos mérkőzéseket. És ha valaki edzés közben megizzad, a szomszédban várja a jeges felfrissülés.

Kikötő éjfélkor. Az emberek nagy többsége a tengerből él, és nyár derekán, amikor a nap nem ereszkedik a látóhatár alá, éjjel-nappal járnak vadászni.

Megszámlálhatatlan számú és formájú jéghegy lebeg a környező vizekben. Némelyiküknek paneltömbnyi része magasodik a felszín fölé – kilencven emelet meg alatta. Ha reccsen és szakad, a környékbeli hajók csak motorjaikban s imáikban bízhatnak.

A szán és rajta három ember legalább 300 kg. Ehhez jön még a lucskos hó marasztaló tapadása. A nyolc kutya meg húz, liheg és várja a hajtó vezényszavát.

A nyári hónapokban a szürke sziklák között vastag fű nő, melyet színes virágok tarkítanak, de csak a tenger közeli, pár 10 kilométeres sávban – egyébként vastag jégpáncél borítja a szigetet.

Grönland városait nem kötik össze autóutak. A településeken van pár kilométernyi aszfaltcsík, amit a hómentes hónapokban használnak. Az év többi részében meg ott a szán.