Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a hanuka első napján azt mondta: a félelem és annak a következménye, az agresszió és a kirekesztés a tudatlanságból származik, amelynek "legnagyobb ellenszere a tudás, a szellem".
A legjobb gyógyszer a sötétségre a fény, nagyon kis fény is képes elűzni nagyon nagy sötétséget - mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a hanuka első napján szerda este a budapesti Nyugati téren.
Hozzátette, akik értesültek erről az ünnepről és megismerték azt, azok mind részesültek ebből a fényből, ezért a társadalomban megjelenő félelem ellen is az a legjobb megoldás, ha "fényt hozunk a környezetünkbe." A hanuka pedig arról szól, hogy a nyolcnapos ünnepen minden nap eggyel több gyertyát gyújtanak - magyarázta.
Úgy fogalmazott, "ha tényleg fényt hozunk az életünkbe, akkor a csoda is meg fog történni", azt pedig "akkor tudjuk megélni, ha mi vagyunk annak a kezdeményezői", ezért annak bekövetkeztéért "nekünk is tennünk kell".
A vezető rabbi emlékeztetett arra, 15 éve döntöttek úgy, hogy kiviszik a Nyugati térre a hanuka megünneplését, mert úgy látták, "eljött az ideje annak, hogy megismertessük az ünnepeinket mással, megismerjük mi magunk is az ünnepet, ami arról szól, hogy (...) a béke, a fény üzenetét mindenkivel megosszuk."
Utalt arra a 15 éve a közösségeikben kialakult polémiára, melynek során sokan azt gondolták, hogy ha kiviszik az utcára ezt a zsidó ünnepet, az növeli az előítéleteket, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. A vezető rabbi csodaként értékelte, hogy sok emberrel meg tudták ismertetni az eddigiek során a hanuka ünnep lényegét.
Hegedűs D. Géza, Kossuth-díjas színművész arról beszélt, hogy a hanuka a fény, az élet, a szellem és a csoda ünnepe. Annak a véleményének adott hangot, hogy a társadalomban az új generációkkal való szemléletváltással "rájöhetünk arra, hogy mindannyian testvérek vagyunk itt, Magyarországon", amelynek "lakói magyar emberek vallásra, hitre, nemre, fajra való különbség nélkül. Mindannyian összetartozunk, a fény gyermekei vagyunk" - tette hozzá.
Hangsúlyozta, a félelem és annak a következménye, az agresszió és a kirekesztés a tudatlanságból származik, amelynek "legnagyobb ellenszere a tudás, a szellem". Hozzátette, a tudás hordozója a művészet, a vallás és a tradíció, utóbbi pedig csak akkor tud hatni, ha úgy próbálunk élni vele, "mintha mindez most újraszületne".
Az ünnepség keretében a gyertyatartó első lángját Oberlander Báruch rabbival Hegedűs D. Géza és Fischer Iván Kossuth-díjas karmester gyújtotta meg. A nyolcnapos ünnepen a további hét napon - péntek kivétel - további mécseseket gyújtanak meg a Nyugati téren.
A Szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i.e. 168-ban vette be Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint i.e. 165-ben foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. A hanuka annak állít emléket, hogy a zsidó szabadságharcosok szentélyüket visszafoglalták, megtisztították, majd újraszentelték, és amikor a hagyomány szerint szerettek volna a menóra mécseseiben újból fényt gyújtani, ehhez csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, de az "isteni csoda folytán" nyolc napon át égett.