A Freskófalu-projekt elindulásakor 2009-ben nem csak az előítéleteket akarták ledönteni, hanem a lápra szocpolból épült cigánysort is.

Az első festmények többségét Horváth János roma festőművész készítette, aki a cigányság álmait, vágyait, bánatát jelenítette meg.

Falugyűlés a polgármesteri hivatalban. A falubeliek először kétkedve fogadták a freskófalu ötletét, de miután egyikük mégis felajánlotta a házának falát, és sikerült az festéshez szükséges pénzt összekalapozniuk a vállalkozóknak, megtört a jég.

A freskófalu ötlete Pásztor Eszter fejéből pattant ki. A tolmácsnő Egyiptomban látott egy hasonló, rengeteg turistát csalogató települést. A falakat festmények borították, a lakosok pedig kézművestermékeket árusítottak az arra látogatóknak.

A falu egyik gazdálkodójának bejáróján dolgozott napszámban az egyik férfi, aki fizetségként a régi pallókkal tér délután haza.

Indul a busz reggel az iskolába Hidvégardóba. Ahogy nőnek a gyerekek úgy kell egyre távolabbra menniük iskolába. A távolságokkal a bérletárak is nőnek, amit több család képtelen kigazdálkodni.

Hátsó udvar

Befagyott kutat próbál felmelegíteni télen egy férfi.

A szegénység télen a legnyomasztóbb, amikor a házukban sokan csak egyetlen szobát tudnak fűteni

A kitűzött célok között szerepelt a falu turisztikai attrakcióvá varázslása – ez az érkező látogatók száma alapján részben már meg is valósult, az infrastruktúra viszont még mindig nem épült ki. A látogatókat vendégül látó háztartásokba például még a víz sincs bevezetve, pályázati támogatások hiányában pedig nincs pénz megnyitni a régóta tervezett vendéglőt és kempinget sem.

TÁMOP-pályázaton finanszírozott erdőmunkáról térnek haza a férfiak délután. A nemzetközi és hazai figyelemnek is köszönhetően szép számmal érkeznek adományok a faluba, főleg étel formájában, de a projektvezető szerint - bármennyire is örül a nagylelkű segítségnek - nem ez a helyes út, továbbra is a munkahelyteremtés az elsődleges cél.

A freskók - pontosabban szekkók, hiszen a freskókkal ellentétben nem nedves vakolatra festettek - legnagyobb részét cigány festőművészek alkották, az utolsó mű elkészítésére azonban a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány legtehetségesebb diákjait kérték fel.

Mélyszegénységben élő család udvara 2011-ben. A faluban az egy főre jutó havi átlagjövedelem a projekt indulásakor, 2009-ben 16 ezer forint volt, 2013 februárjában azoban már csak 8 ezer forintban mérték, 'hol van ez a KSH által közölt létminimumtól?' - kérdezi Pásztor Eszter

Nyári konyha

A leglátványosabb fejlődést a gyerekek érték el Bódvalenkén - 2009 nyarán a falu 27 általános iskolásából 23 bukott meg, idén azonban 35 diákból már csak egyetlen egynek kellett évet ismételnie. Pásztor Eszter elmondta, hogy mindhárom - a bódvalenkei gyerekeket befogadó - környékbeli iskola igazgatója megkereste őt, hogy eldicsekedjen azok elképesztő fejlődésével. "Ha semmi mást nem érünk el, már ezért megérte."

Bár egyre többen látogatnak a faluba, és a projekt kapcsán létrejött telepfelszámolással több családot sikerült az azóta ledózerolt cigánysorról a faluba költöztetni, a helyiek nagy álma, a tartós munkahelyek megteremtése még nem történt meg.

A nehézségek ellenére azonban szép sikereket ért el a kezdeményezés, Európában és az Egyesült Államokban is felfigyeltek Bódvalenkére.