Különös jelenség okozója volt a pakisztáni nagy erejű földrengés: "sziget" emelkedett ki váratlanul az Arab-tenger felszínére több száz kilométernyire a földmozgás epicentrumától, ami egyaránt meglepte a bámészkodókat és a tudósokat.
"Nem kis dolog, hanem óriási valami emelkedett ki a vízből" – mondta csodálkozva Mohammad Rusztam, aki a földrengés epicentrumától mintegy 400 kilométerre fekvő Gvádar stratégiai fontosságú pakisztáni kikötővárosban lakik.
A 7,7-es erősségű földmozgás kedden Beludzsisztán tartományt rázta meg, és több mint háromszáz ember halálát okozta. A földrengés után Gvádar lakosai a parttól néhány száz méterre húsz méter magas, mintegy negyven méter hosszú és körülbelül száz méter széles hegyet láttak kiemelkedni a tengerből. Megdöbbent halászok is megközelítették kedden a különös tengeri jelenséget, amelynek a helyi amatőr fotósok is csodájára járnak.
Számos földrengésnek volt sokak számára váratlan és meglepő hatása. A 2011-es pusztító szökőárt kiváltó 9-es erősségű japán földrengés például olyan hatalmas volt, hogy mintegy 17 centiméterrel elmozdította a Föld tengelyét, így az a nap 1,8 mikroszekundummal rövidebb volt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA számításai szerint. De mint ahogy a többi jelenségnek, a gvádari "új szigetnek" is van - a tektonikus lemezek mozgásával és a sárvulkánokkal kapcsolatos - tudományos magyarázata.
A sziget valójában egy "sárvulkán", azaz a földrengés során a metángáz nyomása által a felszínre kinyomott üledékhegy – hangsúlyozta Gary Gibson, a ausztráliai Melbourne-i Egyetem földrengéskutatója. A kis sziget tehát nem szilárd szerkezetű, hanem szikladarabokkal kevert sártömeg, amely a tektonikus lemezek találkozásakor kiemelkedő sziklás képződményektől eltérően idővel majd szétmorzsolódik. A metán jelenlétét a Pakisztáni Óceánkutató Intézet helyszínre siető kutatói is megerősítették, ugyanis erős gázkoncentrációt észleltek. "Csoportunk a sziget felszínére felszálló buborékokat talált, amelyeket gyufával meg lehetett gyújtani" – mondta el Mohammad Danis, az intézet kutatója.
Gary Gibson mindazonáltal megjegyezte, a sziget megjelenése a földrengés epicentrumától több száz kilométerre nagyon furcsa. "Hasonló jelenség bekövetkezett már ebben a térségben, de ez nagyon szokatlan és ritka, soha nem halottam ilyesmiről beszélni korábban" ilyen messze az epicentrumtól – mondta. Gvádar idős lakosai még emlékeznek a 8,1-es erősség földrengésre, amely a beludzsisztáni Makránban pusztított, és hasonló típusú sziget keletkezett a következtében – emlékeztetett Gibson.
A tudósok szerint nem érdemes nevet adni a gvádari új szigetnek, mert eltűnésre ítéltetett. "Ez a sziget a következő hetekben vagy hónapokban szétszóródik" – vélte Samin Ahmed Sejk, a Karacsi Egyetem földtudományi tanszékének vezetője, aki szerint a különös gvádari púp megjelenése az arab-tengeri és az indiai-óceáni tektonikus lemezek találkozása térségében folyó intenzív geológiai tevékenységnek is köszönhető.