„Nem roma volt, nem magyar, hanem egy mészáros” – mondta a Tatárszentgyörgyön meggyilkolt fiatal férfi egyik rokona a leégett épület szomszédságában álló szülői házban.

Kállai Csaba országos cigányvajda a leégett házban

Kiégett bútorok a ház előtt, elégett színes gyerekruhák darabjai mindenütt. A fa tetőszerkezet és cserepek darabjai borítják a három éve épült otthon padlóját.

A család egészen a temetés napjáig virraszt a szülők szomszédos házában.

A fáradt csendet néha meg-megtöri a tehetetlen sírás. „Egy gyereknek harangozni a legnehezebb” – mondja a hatvan körüli férfi a szemét törölgetve.

„Elvittük a gyerekeket, félünk, ma vele, holnap velünk történik” – mondta a meggyilkolt férfi egyik unokatestvére fekete szövetkabátjába burkolózva.

A tragédia másnapján az esti órákban már több az újságíró és a nyilatkozni kész roma prominens, mint a gyászolók.

Kint gyújtják a gyertyákat, fehér virágokat szúrnak a földbe, s egy BMW lámpái adnak fényt közvilágítás helyett. A ház előtt gyülekező férfiak arról beszélnek, hogy nincs összefogás a romák között, és így nem mennek majd semmire, a roma politikusokkal sem elégedettek. Arra jutnak, meg kell védeniük magukat, egységes szervezetet kell létrehozniuk, hogy ilyen esetek ne történhessenek. „Ez már a negyedik, amikor falu végén álló házban végeznek ki embereket” – mondják többször.

Késő estig ég a tűz.

A legégett ház az áldozatok temetésekor, 2009. március 3-án

Katolikus szertartással, cigány szokás szerint zeneszó kíséretében vettek végső búcsút a tatárszentgyörgyi brutális gyilkosság két áldozatától a helyi temetőben.

Az áldozatok emlékére isznak a temetés résztvevői.

Több mint ötezer megemlékező vett részt Csorba Róbert és fia, Robika végső búcsúján.

A ravatalnál és a sírgödör mellett a 100 Tagú Cigányzenekar 35 tagja húzta a cigány szokás szerinti búcsúmuzsikát. A temetésen valamennyi parlamenti párt képviseltette magát.

Még mindig nyomorban és lakás nélkül, a rokonoknál él a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság áldozatainak családja. Az özvegy és két gyermeke csak a nagyszülők segítségével tudja túlélni a hétköznapokat. A gyilkosság óta mindenki elfeledkezett róluk. Kiégett, romos házukat azóta sem bontották le, és másikat sem tudnak építeni helyette. Az asszony szerint kilátástalan a helyzetük, senki sem segít rajtuk.

A budapesti Bazilika előtt családtagok, ismerősök és szimpatizánsok emlékeztek gyertyagyújtással a két évvel ezelőtti tatárszentgyörgyi tragédiára.