Pamela Anderson képei már a mobiltelefonokon is megjelentek. © AP

„Ha nem cselekszünk időben, a szellem ki fog szabadulni a palackból, ezt a leckét megtanultuk már az internet kapcsán” – mondta Al Russel, a Vodafone brit cégének tartalomszolgáltatásért felelős igazgatója a cannes-i 3GSM világkonferencián a pornográfia mobilhálózatokon való terjedésére figyelmeztetve. A Vodafone a „nem helyénvaló” tartalmak elleni harc élére állt (nem kis részben a szülői szervezetek lobbizásának eredményeként), s a többi szolgáltatót is arra igyekszik rábírni, hogy tegyen lépéseket a tartalom szűrése érdekében. Ők maguk egyelőre önkéntes alapon történő szűrést kívánnak bevezetni egyelőre az Egyesült Királyságban, de remélik, hogy a kezdeményezés egyszer majd kiterjed mint a 26 országra, ahol a cégnek érdekeltségei működnek.

A kérdés azután vált egyre inkább égetővé, ahogy a harmadik generációs (3G) mobilhálózatok terjedni kezdtek, s a nagy sávszélességű telefonos kommunikációt egyre többen kezdték igénybe venni. A 3G megjelenésével ugyanis a mobiltelefonokra is hasonló mennyiségű és minőségű információ tölthető le, mint az internetre kapcsolt számítógépekre. A multimédia tartalom terjedésének pedig semmi sem szabhat gátat. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy miféle multimédia tartalomról is van szó.

A cannes-i bemutatón az idén kétszer annyi tartalomszolgáltató jelent meg, mint egy évvel korábban. Köztük pedig olyanok is akadtak, akik kifejezetten felnőtteknek szóló tartalmakkal kereskednek. Emiatt máris nagy viták folynak Angliától, Franciaországon és Németországon át az Egyesült Államokig és Ausztráliáig arról, hogy a nem kívánatos tartalmaknak miként lehetne gátat szabni. A válasz már csak azért sem könnyű, mert még az Európai Unión belül is igen eltérően ítélik meg, hogy mi az ami megjelenhet korlátozás nélkül a telefonok kijelzőin. Vannak országok, amelyek szigorúbb erkölcsűek, s vannak kevésbé prűdek. Vannak országok, ahol a szabadságjogok korlátozásának tekintenék a tartalom bármifajta szűrését, míg más helyeken a gyermekek és az ifjúság védelmét e szempontok elé helyezik.

Mások továbbá az úgynevezett címkézési szabályok, amelyek például a pornográf anyagok megjelölését írják elő, és amelynek alapján például a telefonok „gyermekzárjai” működésbe léphetnének. Mindezekhez még technikai nehézségek is társulnak, így egységes szabályozást igen nehéz volna bevezetni.

Miközben Russell mobilpornó-ellenes beszédét mondta az előadóteremben, a kiállítócsarnokban ez cseppet sem zavarta a 1633 Publishing nevű francia céget, amely telefonokra kialakított Playboy-tartalmakat mutatott be, illetve Pamela Anderson telefonos multimédia kínálatával állt elő, amelyekre már az exkluzív jogokat is megszerezte – írja tudósításában az AFP hírügynökség.

Playboy playmate a video- játékok világából. A telefonok kijelzőjén is megjelennek © AP

Egy másik standnál az olasz Princess Production igazgatója, Andreas Adami arról beszélt a látogatóknak, hogy a pornófilm-készítésnek milyen távlatai nyílnak a mobiltelefonok képernyővédőinek, a letölthető videóknak és más tartalmaknak köszönhetően: „Kínálunk háttérképeket, sikamlós rajzfilmeket, a fiatalabbaknak pedig bikinis, izgalmas fehérneműbe öltözött és nem meztelen lányok képeit.” Adami szerint nem kérdéses, hogy a 3G hálózatok (Olaszországban már működik ilyen) „megtermékenyítődnek” a pornóipari termékektől azok után, hogy a készülékek egyre inkább képesek lesznek a videóletöltésre. „Tavaly a mobil eladásaink az összes bevételnek mindössze 20 százalékát tették ki, idén viszont a 60 százalékot is meghaladhatják” – mondta az igazgató.

A mobilszolgáltatók rettegnek attól, hogy a pornográfia elönti a hálózataikat. Ugyanakkor cenzorok szerepében sem szeretnének megjelenni, hiszen a tartalomszolgáltatás támogatása a jövő egyik nagy üzleti lehetősége lehet a számukra is. Mivel egyáltalán nem mindegy, hogy a hálózataikon milyen árak mellett tudnak minél több hívást indukálni, a megfelelő (azaz népszerű) tartalmakra a forgalom fenntartása vagy növelése érdekében feltétlenül szükségük van.

A Vodafone szigorú szűrést egyelőre Nagy-Britanniában, Írországban és Svédországban vezet be, míg a többi országban csak az úgynevezett opt-in szabályozást tervezik bevezetni, azaz a szolgáltatónak a tartalommal be kell kopogtatni a felhasználóhoz, aki ha nem utasítja el az ajánlkozást, a tartalom elküldhető a számára. Ez pedig – az internetes tapasztalatokból kiindulva – azt jelenti, hogy gyakorlatilag kontroll nélkül küldhetnek pornót, erőszakos játékokat vagy szerencsejátékokat bárkinek a mobiltelefonjára.

Az ICRA, az Európai Unió és a telekom ipar által létrehozott szabványosítási testület már az internetes tartalmak szűrésére vonatkozó szabványok kidolgozására is komoly erőfeszítéseket tett, most pedig a mobiltelefonokra küldhető tartalmak keményebb szűrésére és az életkor ellenőrzésre tett javaslatokat. Magyarországon is hamarosan kiderül, hogy ennek lesz-e bármi foganatja.