Vállalkozás ecoline.hu 2011. szeptember. 26. 15:15

A guru a Tescóra szavazott

A Berkshire Hathaway a harmadik legnagyobb befektetővé lépett elő a Tesco-tulajdonosok körében a Blackrock és az LGIM...

A Berkshire Hathaway a harmadik legnagyobb befektetővé lépett elő a Tesco-tulajdonosok körében a Blackrock és az LGIM mögött.

A Warren Buffett nevével fémjelzett befektetési társaság a WSJ híradása szerint az előző hónapban 34 ezer részvénnyel növelte tulajdonát a brit diszkont-áruházláncban, 185,5 millió dolláros befektetéssel 3,2 százalékról 6,6 százalék fölé tornászva ezzel részesedését a cégben.

A Buffett által az amerikai terjeszkedése miatt korábban kritizált Tesco annak ellenére vált ismét jó befektetéssé a guru szemében, hogy a cég teljesítménye hazai pályán jobb esetben is csak stagnált az elmúlt hónapokban, az USA-ban pedig még legalább két évre szüksége van ahhoz, hogy nullszaldósra tornássza fel a nemrég áramvonalasított Fresh & Easy üzetei teljesítményét. (Japáni jelenlétét hosszas küzdelem után végleg feladta a Tesco, hiszen egyszer sem sikerült a szigetországi tevékenységét nyereségessé tenni.)

Piacszerzésre egyedül a feltörekvő piacokon volt esélye idén a diszkontláncnak, amely hamarosan közli első féléves - sokak szerint kiábrándító - üzleti eredményét.

A Tesco a gyenge első félév után most mindent bevet piaci részesedése növelése érdekében - a szeptemberben beindított árcsökkentő programjával például az Egyesült Királyságban is egyre aggresszívebben terjeszkedő Aldi és a Lidl vásárlóit próbálja visszacsábítani. A kritikusok szerint az akció azonban nem több szemfényvesztésnél, amelyet a hűségkártya-program párhuzamos megnyírbálásából finanszíroz a cég - ezzel pedig képtelen lesz hosszú távú versenyelőnyt biztosítani a riválisokkal szemben.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.