Nincs olyan mutató, amelynek egyértelműen pozitív volna a trendje, és a kormány nem azt a problémát kezelné, amely a cégek számára az igazán rossz – írja a Kopint-Tárki.
Már az nagyon csúnya szám a magyar ipar kapcsán, hogy 1990 óta először egymást követő két évben is csökkent a termelés, de a teljes összkép még ennél is rosszabb. Ez olvasható ki abból a cikkből, amit a Kopint-Tárkitól Vakhal Péter írt a Portfoliónak.
Mint írta, jellemzően amikor épp rosszabb a helyzet a cégek számára, például apadnak a rendelésállományok, sokan készletre kezdenek el termelni, az elmúlt nagyjából fél évben viszont leálltak a készletre termelések, annyira nem volt középtávon sem kereslet, a cégek több, mint fele pedig nem tervez beruházást. A belföldi felvásárló piac befagyott, azt pedig, hogy külföldön még van némi kereslet a magyar áruk iránt, csak a nagyvállalatok tudják kihasználni.
A szakértő szerint „a megoldási ötletek legfeljebb csak nevükben újak”, valójában csak arról szólnak, hogy több pénzt öntene a kormány a rendszerbe, miközben a finanszírozási nehézségekre csak a cégek huszada panaszkodik, a vállalatok több mint fele számára a kereslet hiánya a baj, úgyhogy ha ilyenkor állami támogatással növelnék a termelést, az csak az inflációt dobná meg. Az, hogy a gazdaságpolitikai stratégiát nem értékeli az ágazat, azon is látszik, hogy a bizalmi index nem reagált érdemben a bejelentett programokra – tette hozzá.