Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az olyan európai webshopok, mint az eMAG vagy az Alza, már most is a kínai és más távol-keleti riválisok térnyerését nyögik. Miért gondolja azt az OTP, hogy érdemes egy újabb hasonló webshopot indítani a magyar piacon, mi különbözteti majd őket meg a többiektől, és egyáltalán: hogyan jöhet ki az a számítás, hogy ez megéri nekik? Szőllősi Lili cikke.
Már tavaly nyáron olvashattunk arról, hogy webáruházat indít az OTP, a tesztfolyamat részeként azonban jó ideig csak a cég alkalmazottai fértek hozzá a felülethez. Végül márciusban a nagyközönség számára is nyilvánossá tették a platformot, a marketingkommunikációt is megkezdték, most pedig sajtótájékoztatón jelentették be: élesben is elindult a Fizz.hu.
Kezdjük a legfontosabbal: mitől más a Fizz, mint az eMAG, az Alza vagy a Pepita? A Fizz nem egy webáruház, hanem egy tiszta piactér – vagy eredeti angol elnevezéseként pure marketplace, a magyar üzleti nyelvben mindkét kifejezést használják manapság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a versenytársaknak van saját árukészletük, raktárhelyiségük, és így lényegében kereskedőként működnek, addig a Fizz egyikkel sem rendelkezik, ők közvetítők más kereskedők, gyártók és a vásárlók között. Mint ahogyan egy pláza üzemeltetője „csupán” az épületet biztosítja másoknak, ő maga nem akar semmit eladni. Ahogy egy, az iparágra közelről rálátó szakértő elmondta nekünk, ez a partnereknek egy egészen egyszerű folyamatot biztosít, hiszen hozzáférést kapnak egy oldalhoz, ahova csak feltöltik a termékeiket, azoknak az árát és, ha úgy gondolják, az akció mértékét. Ebből az is adódik, hogy a Fizzen ugyanazt a terméket akár több kereskedő is árulhatja, a vevő az ár vagy a szállítási idő függvényében kedve szerint válogathat.
Mint minden üzleti modellnek, ennek is vannak előnyei és hátrányai. Az például, hogy a Fizznek nem kell foglalkoznia a raktározással és a logisztikával, nagyban megkönnyíti a működését, ezt Szőcs András, az OTP Ecosystem ügyvezető igazgatójának elmondása szerint csak akkor változtatnák meg, ha a vásárlók ezt akarják. Ez a modell azonban nem véletlenül annyira ritka a piacon. A bevett szokás ugyanis az, hogy egy meglévő termékpalettát bővítenek a webáruházak a partnerek segítségével, nem pedig a nulláról építenek fel más kereskedők használatára egy piacteret. Így nem meglepő, hogy a hátrányok közül többet is felsorolhatunk: a Fizz teljes mértékben kimarad az árszabásból, emellett pedig nem tudja azt sem befolyásolni, hogyan és mikor kapja kézhez a vásárló a csomagot.
Itt jön képbe a kérdés: miért is éri meg a Fizzt fenntartani az OTP-nek, mivel számol a bank, hogy működőképessé teheti az új platformot? Az biztos, hogy az egyik faktor a jutalék, amit a bevételek után kap. Ez azonban OTP-mércével mérve valószínűleg nem lesz egy hatalmas összeg, már csak azért sem, mert az eladók is komoly árversenyben vannak.
A válasz fontos része így az, hogy az OTP az elmúlt években nagyon aktívan próbálta szélesebbé tenni a profilját. A bank tavaly már a robotizáció felé is nyitott, a magánegészségügybe is beszállt, ahogy azt Fischer András, az OTP Bank Innovációs igazgatója is elmondta, ennek a stratégiának a folytatása a Fizz elindítása.
És a másik oldalról: miért éri meg az együttműködés a partnereknek? Ez egészen kézenfekvő, a kereskedők szeretnének olyan rétegekhez is eljutni, amelyekhez önerőből nem tudnának. Más kérdés, hogy ez nem jelent majd önmagában ismertséget, hiszen a szokásnak megfelelően a Fizzen sem óriási betűkkel található meg a partner neve.
Ezt persze más webshopokkal is megtehetnék a cégek, a Fizz azonban szeretne rájátszani az OTP-hez kötődés által biztosított előnyökre. Itt jelenleg elsősorban két tényezőre kell gondolni. Az első számú pluszszolgáltatás, amellyel a Fizz magához tudja csábítani a kereskedőket, az a szerdán élesített áruhitel, amit minden 50 ezer forintnál nagyobb értékű terméknél vehet igénybe a vásárló. Ehhez a partnereknek nem kell semmilyen pluszlépést tenniük, a vevők pedig otthonról intézhetik a szokásos hitelbírálati procedúrát. A másik ilyen kapcsolt „szolgáltatás” inkább a vevőelégedettséget javítaná, a Fizz ugyanis ügyfélszolgálattal is rendelkezik, amely tekintve, hogy az OTP Csoporthoz tartozik, tapasztalt a pénzügyi panaszok kezelésében.
Ami pedig a további összekapcsolódást illeti az OTP-vel, jelenleg az online kártyás fizetési lehetőség a SimplyPayjel történik. Szőcs András azt is elmondta, a SimplePayen keresztül különböző kedvezményekkel találkozhatnak a vásárlók, ami az OTP kedvezményprogramján keresztül az OTP ügyfeleire is igaz. Vagyis ha nem is mások kizárásával, de az OTP-seket előnyben részesítve működik majd a Fizz.
A marketplace-rendszer azonban sok kihívást tartogat. Ahogy az iparágat ismerő szakértő is hangsúlyozta, amíg egy webáruház egy fronton vív harcot, addig a Fizznek egyszerre két fronton kell küzdenie: a vevőt is meg kell győzni, hogy náluk érdemes vásárolni, és a kereskedőket is magukhoz kell csábítani. Őket leginkább azzal lehet meggyőzni, hogy a Fizzen keresztül több emberhez juthatnak el, mint a saját webáruházukkal. A feladat tehát a márkaépítés, hiszen a hasonló üzletekben utazó sikeres cégek sikeréknek egyik alapja az, hogy mindenki ismeri őket, nincs olyan ember, aki még ne hallott volna az Amazonról vagy a Temuról.
Az ismertség persze csak a nulladik lépés, ezután jön két fontos dolog még: az ember ott vásárol, ahol ez olcsóbb, és ahol nagyobb élmény a vásárlás. Ez utóbbi összetett jelenség, kezdve azzal, hogy legyen az oldal impulzív, fontos, hogy elérhető legyen applikációként, kínáljon sok akciót és egyszerű kézbesítést. Itt pedig újra előkerül a piacterek hátulütője: a Fizz nem tud akciózni, és a szállítást sem befolyásolhatja, pedig a vásárlási élmény egyik alappillére az, hogy mikor és hogyan kapja meg a terméket a vevő. A mikorra sosem lesz ráhatása a Fizznek, azt azonban, hogy hogyan veheti át a vásárló a csomagját, a közeljövőben megváltoztathatja a Fizz. Jelenleg ugyanis csak a házhoz szállítási opció elérhető, azonban Szőcs szerint nemsokára csomagautomatába is kérhetik majd a vevők az árut.
Ezek mellett a feltételek mellett mivel akarja bevonzani a vásárlókat a Fizz? Nem véletlen, hogy a marketingjük fő iránya az, hogy a megbízhatóságot és a biztonságot hangsúlyozzák. Iparági forrásunk szerint ebből is valószínűnek tűnik, hogy a Fizz elsősorban nem a tapasztalt internetes vásárlókat célozza meg, hanem azokat, akik még tartanak ettől a lehetőségtől, nem próbálták, azonban az OTP-nél bankolnak. Számukra az, hogy online vásárlási életüket a Fizznél kezdik, minimalizálja a kockázatot, valamint ha problémába ütköznek, tudják, hogy bátran fordulhatnak az ügyfélszolgálathoz.
Azt majd meglátjuk, hogy sikeres lesz-e a modell, az azonban biztos, hogy a jövőben sokat változhat a Fizz. Jelenleg például az utánvét mellett csupán SimplePayjel lehet fizetni, ami akár versenyhátrányba is hozhatja a kezdetekben Fizzt, így a kártyás internetes fizetés lehetőségét még akkor is meg kell adni, ha ez az OTP szempontjából nem előnyös változtatás. Emellett jó az esély arra, hogy a jövőben egyre kevesebb lesz a kisebb webáruház a partnerek között, és őket gyártók váltják majd fel, ebben az esetben azonban szembe kell néznie a Fizznek logisztikai nehézségekkel is.
