Vállalkozás hvg.hu 2024. június. 05. 14:02

A kormány gázmező-részesedést vásárol Azerbajdzsánban

A Shah Deniz mező főtulajdonosa a brit BP. Szijjártó Péter részleteket nem árult el, magyar részről vélhetően az állami MVM vásárol pár százalékos tulajdonrészt.

„Magyarország részesedést vásárol a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében, amely itt található Azerbajdzsánban” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bakuban azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján.

„A Shah Deniz mező a világ egyik legnagyobb földgázmezője, éves kitermelése megközelíti a 30 milliárd köbmétert, s a kitermelt gáznak egy jelentős része az úgynevezett Déli Gázfolyosón keresztül Európába kerül” – magyarázta, majd hozzátette:

A fejlemény Magyarország földgázellátási biztonságát teljesen új dimenzióba helyezi. Gyakorlatilag a földgázszükségletünk egy komoly részével mi magunk fogunk tulajdonilag rendelkezni.

Azt is kijelentette, hogy ez „történelmileg új helyzet Magyarország energiaellátása tekintetében”, így az eddiginél sokkal nagyobb védettséget biztosít a „nagy energiapiaci ármozgásokkal és bizonytalanságokkal” szemben.

Szijjártó nem részletezte, hogy a magyar állam milyen formában száll be a mezőbe – vélhetően az állami MVM szerez tulajdonrészt. Azt sem árulta el, hogy „Magyarország” mekkora tulajdonrészt szerez, kitől vásárolja meg, és mennyit fizet érte.

A mező fő tulajdonosa a brit BP olajmulti 29,99 százalékos részesedéssel. 21,02 százalékos részesedése van a Szijjártó által emlegetett Déli Gázfolyosónak (amely azeri állami tulajdonban van), és 19,99 százalékot birtokol a Lukoil.

A tulajdonszerzés valóban jelentős fejlemény, Magyarország energiaellátását és -biztonságát azonban korántsem érinti annyira, mint ahogy a miniszter igyekezett bemutatni. Hiába lesz az MVM-nek tulajdonrésze a mezőben, a kitermelt gázt el kell(ene) juttatni Magyarországra, Azerbajdzsán pedig nincs közel, a szállítási kapacitások szűkösek, és mivel „Magyarország” tulajdonrésze vélhetően kicsi lesz, a gáz árazásában sem lesz meghatározó szerepe.

Brüsszel a magyar kormány nyomdokaiba lép Azerbajdzsánnal, amit Szijjártó egyből ki is használt

Az Európai Bizottság – ezúttal az emberijog-sértésektől nem zavartatva – szorosabb kapcsolatra törekszik Azerbajdzsánnal. Ennek köszönhetően nő az azeri gázexport, bár az az orosz gázt közel sem lesz képes pótolni. Távlati projekt tengeri szélerőművek építése és az áram Európába szállítása – erre a vonatra most a magyar kormány is igyekszik felkapaszkodni.

Az azeri gázimport súlyát jól mutatja, hogy Magyarország idén vásárolt először földgázt Azerbajdzsántól, 50 millió köbméter mennyiségben – ezt maga Szijjártó hangoztatta a sajtótájékoztatón. Magyarország földgázfogyasztása ennek közel 20-szorosa.

A miniszter azt is elmondta, hogy júliusra létrejön a közös vállalat Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország között, amelynek az lesz a feladata, hogy a Kaszpi-térségben termelt zöld energiát Közép-Európába juttassa. Az azeri villamosvezeték megépítése évek óta terítéken van, de egyelőre nem látszik, megvalósítható-e egyáltalán rentábilisan.

Szijjártó „a világon egyedülálló” beruházást jelentett be: zöld áramot fog hozni Magyarországra

Azeri és grúz áram érkezik majd a Fekete-tenger alatt kiépülő vezetéken.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.