Nincs benne semmi különös, mégis óriási rajongás övezi az Írországból indult áruházláncot, amely kedden nyitja meg első egységét Budapesten. Nyitás előtt volt alkalmunk körbejárni a boltot, és azt is megtudtuk: melyik ruhadarabból fogy náluk a legtöbb, és miért kell a legtöbb pénzt adni.
Biztonsági őr helyett kék egyenruhás eladó őrzi a bejáratot az Aréna Mallban. Hétfő délelőtt nincs nagy nyüzsgés a budapesti bevásárlóközpontban, a bejárat őrzése mégis indokolt: a boltnál elég sűrűn áll meg valaki azzal, hogy szeretne bemenni. Van, aki azért, mert épp most ér rá, van, aki azért, mert most jár a fővárosban, van, aki meg, mert úgy tudta, most nyílik a bolt.
Mondanánk, hogy a bejáratnál csábításképp elhelyezett színes ruhák keltették fel az érdeklődésüket, de jó eséllyel inkább a bejárat fölötti tábla, amelyen szintén kék betűkkel az szerepel: Primark. Az üzletlánc, amelyet megelőzött a legendája, részben azért, mert annyira kevés boltja van Európa-szerte, hogy a környékünkre csak öt éve jutott el, Magyarországon pedig kedden nyitja meg az első üzletét. Kedden – a strázsáló eladóknak nagyjából ezt az egy szót kell ismételniük az érdeklődőknek, miközben kollégáik bent a kasszánál tanulnak be, vagy épp árcédulákat helyeznek fel az egyébként teljesen készen álló üzletben. Ennél fontosabb dolog aligha van a jövendő vásárlók szemében, nyilván minket sem hagyott hidegen, és olvasóinkkal is megosztjuk, de előbb információk a boltról, amelyeket Maciej Podwojski, a Primark közép-kelet-európai vezetője osztott meg a sajtóval (bevallása szerint az ingét leszámítva a lánc által forgalmazott ruhadarabokban).
Az 1969-ben Írországban (Penneys néven) alapított üzletláncnak ez a 440. üzlete és 17. országa, a régióban – ahol 2019-ben Ljubljanában debütált a márka – ez a 13. boltjuk. A cégnek összesen 80 ezer alkalmazottja van, az Aréna Mallban 8 milliós eurós beruházással megvalósult 3100 négyzetméteres üzlet 180 embernek ad munkát.
A boltnál az első benyomásunk az, hogy bár a dizájn itt is pont azt a sablont követi, mint Pozsonyban, ahol két hete jártunk, a ruhák mintha változatosabbak lennének. Erre persze magyarázat az, hogy Budapestre a nyári kollekcióval egy időben érkezett meg a lánc. Nagy változatosságot azért így se várjon senki, mindenesetre ugyanaz a színpompás minta megjelenik a női, a férfi- és a gyermekkollekcióban egyaránt. A mi szemünk inkább az „annyira ocsmány, hogy már szép”, egyszerre Bébi Yoda és Csubakka plüssön és a hasonló esztétikai kategóriát képviselő hálóruhákon akadt meg. Hogy lehetne otthagyni egy pizsamát, amiről csak úgy bámul egy Stitch vagy egy Minyon, netán egy igazi Füles?!
Alapvetően azonban a Primark az egyszerűség híve, mind fazonban, mind mintákban: nem mintha a animációs figurák (és a férfikollekcióban NBA-motívumok meg műkoptatott rockpólók) ne jelennének meg a felsőruhákon, de a teljes elborulás inkább az alsóruhákra jellemző. Éppúgy, ahogy a totális egyszerűség is, nem véletlen, hogy a Primarknak komoly üzletet jelentenek ezek a ruhadarabok. Maciej Podwojski elmondása szerint a napi forgalom felét adják a hálóruhák és fehérneműk – van egy tippünk arra, hogy a magyar vásárlók is komoly arányban zokni- és bugyikészletük feltöltésére fogják használni egy idő után a boltot. Kérdésünkre a szakember azt is elmondta, hogy
a legkelendőbb árukategória a láncnál a női zokni.
Zokniban lehet azért újat mutatni: a budapesti boltban kaphatók a Primark Pride-hónap előtt tisztelgő kollekciójának darabjai (egyelőre nejlonborítás nélkül), ebbe szatyrok és pólók mellé színes csíkos zokni is került.
De lépjünk túl a zoknikon: mint megtudtuk, az üzlet összesen nagyjából 5-10 ezer fajta terméket kínál, ez a szám szezontól és attól is függ, mekkora részét tölti be a boltnak a kifutó, akciós készlet. Ez értelemszerűen az Arénában még nincs jelen, az árak így sem verik a csillagos eget. Sőt, az euróból visszaszámított árak alapján még valamivel alacsonyabbak is, mint amilyenekkel Pozsonyban találkoztunk a magasabb áfa és annak ellenére, hogy a termékeket ugyanabból a brnói depóból szállítják, vagyis magasabb szállítási költséggel is kalkulálnia kell a kereskedőnek. A magyar árakat egyelőre a régiós árcédulára ráragasztva olvashatjuk el, vélhetően később ezek egymás mellett szerepelnek majd, hogy ki-ki össze tudja vetni, lejben vagy forintban jár jobban. Mondjuk a valóságban nem igazán alternatíva a legtöbb ember számára, hogy Budapesten vagy Bukarestben vásároljon, igaz, a Primark tervei között szerepel egy temesvári üzlet nyitása.
Magyarországon egyelőre erre az egyre koncentrálnak – mondta el Podwojski, azt is hozzátette azonban, hogy a vásárlói igények alapján nézik azt meg, hogy ha újabb üzletet nyitnak, azt hol érdemes megtenniük. Az is kérdés, hogy ez másik várost jelent-e, vagy egy újabb üzletet Budapesten – Prágában nemsokára már a második Primark nyílik. Ez azonban még a távolabbi jövő, bár a márka globális terjeszkedési terveiben 2026-ra 530 bolt szerepel, arra egyelőre nincs válasz, hogy a következő két évben nyíló 90 bolt közül lesz-e magyar. (Internetes üzlete nincs a Primarknak, nem is tervezik, a bolti átvételt is egyelőre a nagy-britanniai egységekben vezetik be fokozatosan.)
Van azonban ennél nagyobb ívű terve is a társaságnak: 2030-ra szeretnék elérni, hogy valamennyi ruhájuk újrafelhasznált vagy fenntartható forrásból származó alapanyagból készüljön. Jelenleg az ilyen daraboknak az aránya 55 százalék – 2021-ben, a stratégia meghirdetésekor 23 százalék volt. A márka emellett célul tűzte ki azt, hogy teljes termelési láncában felére csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és arra is vállalást tett, hogy beszállítói körében mindenki számára biztosítja a megélhetéshez szükséges jövedelmet. A ruhaipar mint nagy szennyező és nem feltétlenül elfogadható körülmények között gyártató ágazat régi probléma, épp elég bírálat érte ezzel kapcsolatban az éppúgy tömeggyártásra berendezkedett Primarkot. Más kérdés, hogy
akármennyire is fenntarthatóvá teszi a cég működését, ha mégiscsak abban érdekelt, hogy az emberek minél többet vásároljanak a boltjaiban.
Ennél is érdekesebb így az, hogy fenntarthatósági jelentésük szerint a náluk forgalmazott ruhák 39, a farmeroknak pedig 57 százaléka kiállta a legdurvább mosási próbákat, vagyis innentől tényleg csak a fogyasztók önfegyelmén múlik minden. Az üzleti modell lényege ugyanis az: annyira alacsonyan tartani az árakat, hogy az embereknek kedvük támad még több darabot vásárolni.
Nos, ami Magyarországot illeti, ez akár ezer forint alatti darabárakat is jelent még a felsőruháknál is, és hosszas keresésünk után is a legdrágább darab egy gigantikus bőrönd volt kerek 24 ezer forintért (65 euróért), ami azért a pláza bármelyik fast fashion boltjában nem lenne egy kiugró összeg.
És ahogy azt már Pozsonyban vagy bárhol máshol is láthattuk, a Primark nem szórakozik azzal, hogy 99-re végződjenek náluk az árak, kerekítenek százasra vagy ezres összegre. A regionális vezető ezt ennyivel intézte el:
Mi az egyszerűség hívei vagyunk.