Vállalkozás hvg.hu 2024. április. 15. 20:59

Világsztár lett a Kisföldalatti!

A közel 130 éves M1-es metrót a világ tizennyolc legjobbja közé válogatták.

A közel 130 éves M1-es metrót a világ tizennyolc legjobbja közé válogatta a CNN, olyan óriások mellett, mint a dél-koreai Szöul fűtött ülésekkel felszerelt kocsijai, vagy a kínai Sanghaj városának 40 millió embert kiszolgáló 19 metróvonala.

Európán belül a budapesti kisföldalatti a párizsi, a koppenhágai, a londoni, a glasgow-i, a kijevi, és a berlini hálózattal kelt versenyre. A listára került még a pekingi, a tokiói, a szöuli, a New York-i, a mexikóvárosi, a szingapúri, a moszkvai, a sanghaji, a chicagói, a delhi és a hongkongi metró.

A lap kiemeli, hogy a magyar mérnökök a 19. század végén az elektromos meghajtású technológia legkorábbi úttörői közé tartoztak, nem utolsósorban a vasút területén.

Bár Londonban nyílt meg az első földalatti vasút, kezdetben hagyományos gőzmozdonyokat használtak. Budapestre hárult a feladat, hogy megépítse a világ első villamosított földalatti metrórendszerét.

Az 1896-ban átadott M1-es vonal radikális előrelépést jelentett a városi tömegközlekedésben, mivel elektromos világítást vezetett be az állomásokon és a kocsikban, emellett először használtak kétirányú kocsikat, és felsővezetékrendszert a vonatok áramellátására a földfelszíni érintősín helyett.

A vonalat úgy tervezték, hogy a városlakókat a Városligetbe szállítsa anélkül, hogy villamoskocsikkal és villanyvezetékekkel rontsa az elegáns Andrássy úti utcaképet. Bár az elmúlt közel 130 év során sok változáson ment keresztül, de a vonal apró szerelvényei még mindig naponta mintegy 80 ezer utast szállítanak.

BKV-vezér: Az egyik alpolgármesterrel jártam Moszkvában a metrótender előtt

Bolla Tibor szerint a felújítás lehetőségeit vizsgálta a BKV, ezért volt szakmai kapcsolat az orosz Metrovagonmasszal. Nyomást a metrótender kapcsán senki részéről nem tapasztalt.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.