122,5 milliárd forintra csökkent a Richter nyeresége az idei első három negyedévben, ami 37 százalékos visszaesés a tavaly ilyenkorihoz képest – mondta el Orbán Gábor vezérigazgató.

A legnagyobb problémát most a különadó okozza: a Richternél most úgy számolnak, hogy az egész évre várhatóan 30,7 milliárd forint extraprofitadót kell fizetniük, az első három negyedévre ez 22 milliárd forintot vitt el. A vezérigazgató maga is elismerte, ironikus, hogy épp ő panaszkodik a különadókra, miután 2013 és 2015 között adóügyi államtitkár volt; az adózás témájához még annyit tett hozzá, hogy „ez nekünk csalódás, mert azt az ígéretet kaptuk, hogy 2024-ben már nem kell különadót fizetnünk”. (És ez nem csak a Richter problémája, hanem az egész szektoré, tavaly például amennyi állami támogatást a teljes magyar gyógyszeripar kapott, annyit pénzt az Egis egymagában befizetett adóként – hozott példát kicsit váratlanul a konkurenciáról.) Bogsch Erik, a Richter operatív elnöke, korábbi vezérigazgatója ennél élesebben fogalmazott: szerinte a különadó minden gazdasági érdek ellen szól,

ha az ország gazdasága számára a szellemi hozzáadott érték a fontos, akkor miért azt ütjük, ami szellemi hozzáadott értéket hoz?

Bogsch arról beszélt: mérhetetlenül rossz, hogy ezzel szembesül a szektor, ráadásul az oktatás helyzete is olyan, hogy egyre kevesebb diák jön ki az egyetemekről, akik egy gyógyszertár számára megfelelő tudással rendelkeznek.

„Ez, ami folyik, számunkra rendkívül káros, és az ország számára is káros”

– fogalmazott. De azt is hozzátette, hogy amikor külföldi befektetők arról kérdezik, miért van a cég még mindig Magyarországon, eddig az adóelőnyt tudta érvként felhozni, és ugyan nincs a vállalat tervei között az, hogy elhagyja az országot, ez az előny már nincs meg.

Nagy bajt okozott az is, hogy az orosz rubel óriásit zuhant – a Richter második legfontosabb piaca Oroszország, az idei első kilenc hónapban 88 milliárd forint bevétel érkezett onnan. A gyógyszergyártási árbevétel több, mint 20 százalékkal nőtt volna, ha nem kell átváltani, az árfolyamhatás miatt viszont negatívba fordult a harmadik negyedévben, forintba átszámolva csak a rubel gyengesége miatt 22,8 milliárd forinttal csökkent a bevétel.

Ekkora árfolyammozgás egyszerűen kezelhetetlen

– mondta Orbán Gábor arról, hogy az orosz rubel gyengülése nagyot ütött az eredményen, és hogy mennyire nagyon nehéz a következő hónapokra is tervezni.

A termelés eközben nőtt és a saját eladásokban is sikerült két számjegyű növekedést elérni. A rendelési állomány a vártnál magasabb volt, ami persze nem rossz a cég számára, de egyben azt is jelenti, hogy „nyomást okozott az operáción”, nagyon sok pénzt kellett költeni és sokat túlórázni, hogy az igényeket kielégítsék.