A portfolio.hu gyűjtése szerint az Európai Unió egy erős elektromos járműveket kiszolgáló akkumulátorbázist szeretne a jövőben létrehozni, ezzel is támogatni a tisztább, zöldebb közlekedésre való átállást. Az olyan nagy cégektől származó beruházások, mint a Volkswagen és a Stellantis, lehetővé teszik az európai országok számára az ázsiai országoktól való függés csökkentését, és idővel az Egyesült Államokkal is felvehetik a versenyt.

A közeljövőben Belgium, Nagy-Britannia, Csehország, Franciaország és Németország is nagyméretű beruházásokat tervez. Franciaországban már több működő akkumulátorgyár is van, de a többi ország is 2030 előtt tervezi a teljesen működőképes gyárak megépülését. A skandináv országok közül Finnország szándékai szerint már 2024 előtt befejezi a szükséges hatástanulmányt a beruházáshoz. Franciaország mellett Németország is rendelkezik működő gyárakkal, de 2025-ig további bővítést tervez.

A gyűjtés szerint Magyarország, Olaszország, Lettország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szerbia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország és Svájc szintén rendelkezik működő akkumulátorgyárakkal, és szintén terveznek a jövőre több beruházást.

Szijjártó Péter „gazdasági sorskérdésnek” tartja az ázsiai energetikai beruházások Magyarországra érkezését. Az Ácson épülő gyár több mint 520 milliárdos gigaberuházás, amelynek értéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt. A külgazdasági és külügyminiszter a megvalósuló beruházásokat a kormány által folytatott keleti nyitás politika sikerének tartja.