A Ryanairnek kell bocsánatot kérnie az utasaitól, amiért rájuk terhelte a vállalat extraprofit-különadójának árát!

– ezzel a dörgedelemmel reagált péntek délután az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a légitársaság ügyében született bírósági ítéletre. Kupecki Nóra Facebook-posztjában üdvözölte a fogyasztóvédelmi ügyekben is eljáró Kormányhivatal közleményét is, amely szerint felülvizsgálatot kezdeményeznek a korábban kiszabott bírságról szóló határozat megsemmisítése miatt.

Csütörtökön derült ki az, hogy az ír légitársaságra kirótt, 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságról szóló határozatot megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék. Itt érdemes kiemelni, hogy a Törvényszék járt el másodfokon a Ryanair fellebbezése nyomán, vagyis az ítélete jogerős, azzal szemben legfeljebb a Kúrián lehet felülvizsgálatot kérni.

Közleményében a hivatal kiemelte: „A Ryanair tisztességtelenül járt el, amikor az utasaira terhelte az extraprofit-különadót, ezért a rászabott 300 milliós bírságot továbbra is jogosnak tartjuk.” Mindez azonban egyelőre nem változtat azon, hogy a Ryanairnek nem kell befizetnie a 300 milliós bírságot.

Ryanair: Megsemmisítette a bíróság a légitársaságra kiszabott 300 milliós bírságot

A fapadost amiatt büntették meg, mert egy az egyben ráterhelte utasai egy részére a tavaly nyáron kirótt extraprofitadót. A bíróság most a Ryanairnek adott igazat, amikor kimondta: az adó alanya valóban a légitársaság. Közleményben üdvözölte a Ryanair, hogy a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a légitársaságra még tavaly augusztusban kiszabott 736 ezer eurós bírságot.

A múlt heti ítéletről egyébként mindössze a Ryanair közleménye alapján értesülhetett a nyilvánosság, szemben az ügyben született köztes határozatokról, amelyeket a kormány tagjai még a Facebookon is nagy hanggal hirdettek. Márpedig – mint arra lapunk figyelmét is felhívta a törvényszék –, az ügyben korábban nem a bírság jogosságával kapcsolatban döntöttek, pusztán arról, hogy a Ryanair kaphat-e halasztást a fizetés alól az ügy lezárultáig, tehát mostanáig.

Nem ez volt azonban az egyetlen trükközés a lassan egy éve – az extraprofitadókról szóló 2022 júniusi bejelentés – óta tartó ügyben, végignéztük, ki merre ferdített.

Trükközik a Ryanair?

Nem kell állami adót fizetned

Az üzenet azokat fogadja, akik épp kifizetni készülnek egy repülőjegy árát a Ryanair internetes oldalán. A légitársaság nem részletezi, mire is gondol: arra, hogy a nemzetközi légi járatokra váltott jegy az uniós szabályok szerint áfamentes, vagy éppen arra, hogy az egyes államok által megszabott különadókat nem kell megfizetnie a jegy árában a vásárlónak. Joggal élhetünk a gyanúperrel, hogy a kiírás inkább a Ryanair jogászainak nagy ötlete arra, miként kerülje el a cég a büntetést azért, hogy valójában igenis beépíti a légi utazásokra kirótt magyarországi különadót az árba.

Fazekas István

A cég szerint ezt megteheti, hiszen az uniós szabályok szabad kezet adnak a számára abban, hogy maga szabja meg a díjszabását.

Így nem kell megmondania azt sem, hogy mondjuk egy jegy miért kerül ötven euróba, és abban az ötven euróban mennyi az üzemanyagköltség, mennyi a földi kiszolgálás díja vagy éppen bármilyen adó.

Trükközik a kormányhivatal?

A hivatal azonban nem is ezt kérte számon, hanem azt, hogy az extraprofitadóról – pontosabban a légi utazásokat terhelő különadóról – szóló rendelkezés megjelenését követően a Ryanair külön beszedte az egy útra jutó adót azoktól az ügyfeleitől, akik az adó kihirdetése előtt, de annak hatályba lépése utáni időszakra váltottak jegyet. Tehát ha valaki áprilisban vett jegyet augusztusra, akkor júniusban kapott egy e-mailt, amelyben arra figyelmeztették, hogy a számlájáról leveszik a plusz díjat, 3900 forintot. Ha ezzel nem ért egyet, akkor elállhat a vásárlástól, visszakapja a pénzét.

A Ryanair szerint az utasoknak mindössze 3 százaléka döntött így, tehát a díjbeszedési akció alapvetően sikeres volt – különösen, hogy a társaság szabályzatában már korábban jelezte, bármilyen különadót tovább fog terhelni.

Nagy kérdés, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságként fellépő Kormányhivatal szemét akkor is szúrta-e volna ez a gyakorlat, ha azzal egy időben a cég vezérigazgatója, Michael O’Leary nem idiótázza le Nagy Márton minisztert, az adó megalkotóját, majd a teljes magyar kormányt és az adót egyaránt. Tette mindezt úgy, hogy a politikusok szapulása egyébként bevett gyakorlat nála: az üzletember a hvg.hu-nak egyszer azt találta mondani, hogy „A legtöbb politikus egy idióta, eleve idiótának kell lenned, hogy politikusnak állj. Elég sok idióta politikust is lehet találni Európa-szerte."

Kicsoda Michael O'Leary, aki bárkit leidiótáz, akár egy utas, akár Nagy Márton az illető?

A kormány emberére akadt a Ryanair nagyszájú vezérében, de az ír milliárdos a kiskapuk keresésében is verhetetlen, a piac pedig szent és sérthetetlen a szemében. Mit érdemes tudni a hvg.hu-nak adott keddi exkluzív interjújában Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterről keresetlen módon nyilatkozó Michael O'Learyről?

A magyar kormány tagjai tehát nem hülyébbek a szemében, mint bárki más, legfeljebb látványosabban sértődnek meg miatta, és mindjárt bosszúért kiáltanak.

Ennek remek eszköze lett a kormányhivatal, amely a 300 milliós bírságot kiszabta azzal az indoklással, hogy a Ryanair „megtévesztette a fogyasztókat”.

Trükközik a kormány?

A Fővárosi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya határozatában konkrétan amiatt kiáltott megtévesztést, mert az adóról szóló jogszabály alapján a „légi személyszállítási tevékenység” különadóját nem a légitársaságoknak kell megfizetniük, hanem a földi kiszolgálást végző szervezetnek. Az indoklás szerint tehát nem is nőtt a Ryanair adóterhe, így azt nem is háríthatta utasaira. A határozatában arra is emlékeztettek, hogy a Ryanair ÁSZF-jében az szerepel: „jegyáraink nem tartalmazzák a külső felek által a szolgáltatásaink nyújtásáért (pl. repülőtéri és biztonsági, valamint karbantartási díjak) felszámított díjakat és költségeket”.

Vegyük át tehát még egyszer: a díjat a Budapestről induló járatokon utazó utasokra száma alapján vetették ki, annak megfizetését pedig a földi kiszolgáló cégtől várják el, attól a cégtől, amellyel alapesetben az utas semmilyen kapcsolatban nem áll. Igen ám, de a földi kiszolgáló a saját díjait költségei alapján kalkulálja ki a légitársaságnak, vagyis ha abba bekerül egy plusz adó, akkor azt egy az egyben terheli tovább rá – talán még adminisztrációs költségeit is, amelyek a befizetéssel kapcsolatban keletkeztek.

Mint a hvg.hu megtudta a Törvényszéktől, a bíróság is éppen erre hivatkozva mondta ki azt, hogy akármi szerepel a rendeletben,

az adó alanya valójában a légitársaság. Vagyis az ítélet szerint a Ryanair nem tévesztette meg a fogyasztóit, amikor ezt állította nekik.

A kormány annál inkább, amikor egy adminisztrációs trükkel igyekezett úgy beállítani, hogy valójában nem is a légitársaságra terheli rá az adót.

Ki fizet?

A kormány mindenesetre most is megtévesztésről beszél: Kupecki Nóra Facebook-posztjában arról ír: „a kormány ígéretet tett, hogy az extraprofit-különadó áthárítása esetén fogyasztóvédelmi vizsgálatot fog indítani és határozottan fel fog lépni a jogsértésekkel szemben, mert a mostani háborús időkben elvárható, hogy az extraprofitot szerző nagyvállalatok vegyék ki a részüket a rezsivédelem és a honvédelem költségeiből."

Azt azonban nem árt felidézni, hogy a fenti, elég sűrűn elhangzott ígéret ellenére a kormány nem hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel megakadályozta volna, hogy bármilyen különadó esetében az azt megfizető cégek továbbterheljék a közterhet fogyasztóikra. Ezért is nevezhető burkolt áfaemelésnek a bevétel alapján számított kiskereskedelmi különadó, ezért jelenik meg a bankszámlakivonatokon a tranzakciós illetékek díja, és folytathatnánk a sort.

Veres Viktor

Az egyetlen korlát itt a verseny és a cégek árpolitikája – erre hívja fel a figyelmet rendszeresen O'Leary is, amikor arról beszél, senki nem szólhat bele, mit számolnak fel az áraikban és mit nem, miért lesz egy repülőjegy ára öt euró vagy miért lesz száz.