A márciusi új jogszabályok szerint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága adja ki a geotermia-kutatási engedélyeket, most a pénteki rendelettel egy minisztériumi delegáltakból álló szuperbizottságot tettek a hatósági döntés elé. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint az állami energetikai tervekbe, gazdaságfejlesztési koncepcióba illeszkedő kutatási engedélyeket fogják támogatni. Ez utóbbiról és a kiválasztottakról lényegében ez a szuperbizottság fog javaslatot tenni a SZTFH alá tartozó Bányafelügyeletnek, amely csak kivételes esetben hozhat a szuperbizottság javaslatával ellentétes döntést. Az, hogy kiknek, mely cégeknek, milyen projektekre adnak engedélyt, most ezen a szuperbizottságon fog múlni.

Bár egy termáltengeren csücsülünk, a forró vizet eddig jószerivel a fürdők és a mezőgazdaság aknázta ki, pedig fűtésre, sőt, villamosenergia-termelésére is alkalmas lehet magas hőfokú termálvíz esetén, megfelelő technológiával. A vitathatatlanul kockázatos és drága, de hosszú távon megtérülő beruházások nehezen indulnak be. Tíz évvel ezelőtt hivatalosan a parlament is elfogadta azt az Energia Cselekvési Tervet, amelyben a geotermia is jelentős szerepet kapott a megújulókra való átállásban, de ez végül fiókba került, legfeljebb mellékszálon gördültek a projektek. A geotermia a 300-340 eurós gázárak mellett vált fontossá a kormány számára. Palkovics László még lemondása előtt jelentette be, hogy a kockázatos és drága projektek megvalósulásának a támogatására egy kockázati alapot hoznak létre, amelyből a lyukra futott projektek költségeit kifizeti az állam, de még a szabályokat is átírják, hogy egyszerűbbé tegyék a kutatásokat. A tervek mellé állt az új miniszter, Lantos Csaba is, a geotermia hasznosításában az energetika, azon belül is a villamos energia került a fókuszba.

A Mecsekérc Zrt. kutatófúrása Pécs közelében 2018. május 17-én

MTI / Sóki Tamás

Ősszel meg is szavazta a parlament az új szabályokat, azok márciusban élesedtek. Rögtön meg is rohamozták az engedélykérelmekkel a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, amelynek hatáskörébe utalták a procedúrát a korábban ezekben az ügyekben eljáró vízügy helyett. Csakhogy a két hónap alatt mindösszesen két engedélyt adtak ki hivatalosan, legalábbis ennyi került ki az SZTFH honlapjára, vélhetően elszabták a szabályozást. Ugyan egyszerűbbé és hozzáférhetőbbé tették a geotermia kutatását, de számos ponton nyitva hagytak kérdéseket, amitől káosz alakult ki. Ezekre a pontokra hívta fel a figyelmet egy szegedi professzor, Szanyi János nyílt levelében, amelyet a hvg.hu is közölt, összefoglalta azokat a pontatlanságokat, amelyek a vadnyugati állapotokhoz vezettek.

Eljött a vadnyugat

Korábban a 2500 méter feletti termálkutak fúrását a vízügy engedélyezte, márciustól viszont mélységtől függetlenül minden kutatás, fúrás engedélyeztetése a SZTFH alá került. Szanyi János felhívta a levelében a figyelmet arra, hogy a márciustól hatályos szabályozás ismét engedményt tesz a mezőgazdasági lobbinak, az ő engedélyeik továbbra a vízügyhöz tartoznak. Ennek következtében viszont, nem kis zavart okozva, ugyanazon a területen a SZTFH és a vízügy is adhat ki engedélyeket. További problémaként írt a hidrológus arról, hogy a szabályok nem rendelkeznek a már folyamatban levő eljárásokról, projektekről, mintha március előtt ilyenek nem léteztek volna.

Tehát egy területen, csak az előbbiek okán akár az is előfordulhat, hogy van egy már folyamatban levő projekt, bejön még egy vízügynél maradt mezőgazdasági kérelem, és az új szabályozás szerint mások is beadják a kérelmüket, így többen is ott tobzódnak. Ha mindnyájan az új követelményeknek megfelelő, egyébként szakmailag kevésbé precíz kérelmet nyújtottak be, akkor az visz mindent, aki elsőként nyújtotta be a kérelmét. A vadnyugati állapotok már márciusban ki is alakultak.

A SZTFH oldalán közzétett térképen, amelyre az eddig igényelt koncessziós területeket rajzolták fel, a kérelmeket benyújtó cégek nevét nem tüntették fel, de az látszik, hogy Budapest, Szeged, Kecskemét környékén és Békés vármegyében is egymás hegyén, hátán vannak az újonnan kérelmezett területek. Ráadásul, az EOV koordináták szerint nem csak hatalmas területeket foglalnának el egyes vállalatok, de a sekély geotermikus hasznosítástól a mély geotermikus hasznosításig a teljes spektrumot is. A térképen csak az újonnan kérelmezett területek vannak felrajzolva, a továbbra is vízügyhöz tartozó mezőgazdasági, és a korábban elindított kérelmeket fel sem kerültek. Ahogy a cikkben már írtuk, a SZTFH hirdetményei között eddig mindösszesen két engedélyt tett közzé, ezek szerint a többi elbírálás alatt áll.

Paksnyi energia

Kiskunhalas környékén ugyan egyetlen kérelmezőt rajzoltak fel a térképre, mivel március után újonnan egy kérelem érkezett a SZTFH-hoz. A területileg illetékes kormányhivatali hirdetményekből azonban kiderült, hogy egy magáncég korábban ott is elindított már geotermikus kutatási-engedélyeztetési eljárást. A magáncég egy 5 MW-os erőművi létesítményt, valamint egy melegház fűtését tervezi.

Eközben Bányai Gábor, a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna biztosa a Halasmédiának már egy hónappal ezelőtt egy rendezvényen azt mondta, hogy a térségben egy paksnyi energia kinyerhető, az MVM mintaprojektjének kútjából egy 35 MW-os erőművet terveznek. Május elején a kiskunhalasi helyzetről Bányai Gábor azt mondta a hvg.hu-nak, hogy ott nincs tülekedés, az MVM Zöld Generáció Kft nyert koncessziós jogot. A biztos szerint az MVM Zöld Generáció Kft. kutatása Zsana és Pusztamérges között sínen van, szerinte azért is állt le a geotermia-kutatási start, mert mindenki az állami cég projektjére vár, milyen eredményt érnek majd el. Bányai Gábor a kiskunhalasi MVM mintaprojektről azért nyilatkozhatott egyértelműen, mert már tudomása lehetett a pénteken megjelent rendelkezésekről. És igaza is lett.

Múlt pénteken a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy megalakul egy szuperbizottság, de a jogszabály olyan részleteket is tisztáz, kiigazít, amelyek a káoszt előidézték. A szuperbizottságban tíz minisztérium minisztere, vagy azok delegáltjai kapnak helyet, ők fognak dönteni a vadnyugati aranyásók között. Valójában persze az engedélyeket elbíráló SZTFH alatt működő Bányafelügyeletnek tesznek majd ajánlásokat a döntéshez. A szuperbizottságnak kell mérlegelnie majd egy-egy kérelem kapcsán, hogy az adott projekt mennyiben illeszkedik a nemzeti energiapolitikához, hogy az adott térség hőpiacához illeszkedik-e, valamint mennyire járul hozzá a térség gazdaságfejlesztéséhez. Az ajánlást megküldik a Bányafelügyeletnek, és ha az másképpen dönt, akkor azt alaposan meg kell indokolnia. A pénteki Közlönyben megjelentek a márciustól hatályos szabályokat is finomítják, főként a területfoglalásnak szabnak határokat, korlátozva azt, hogy már működő geotermikus rendszereket ne lehetetlenítsenek el.

Tehát egyfelől tisztább viszonyokat teremtenek a pénteken megjelent korrekciók, de a szuperbizottság kezében lesz a döntés, javaslatot készítenek a SZTFH alatt működő bányafelügyelet számára az állami energetikai érdekeknek megfelelően, majd a bányafelügyelet dönt arról, hogy kik, hol, és milyen projektekbe vághatnak bele.

Ki járhat jól?

Egy cégről szinte már bizonyos, hogy a kormány letolta a sakktábláról, legalábbis a geotermia közeléből eltávolították. Az EU-Fire Kft tíz évvel ezelőtt a NER 300 programban 36 millió eurót nyert, egy EGS erőmű megépítése volt a terv Battonyán, de ahogy teltek az évek, úgy lett egyre nyilvánvalóbb, hogy pénz elgőzölgött, a projekt sehol nincs, mostanra pedig kiderült, hogy végleg le is mondtak róla. Ezt maga az EU-Fire Kft., ez a cég volt a főprojektor, ügyvezetője mondta a hvg.hu-nak, arról azonban nem árult el semmit, hogy mi lesz a már lehívott uniós milliárdokkal. Hiába kérdeztünk négy minisztériumot is arról, hogy vajon vissza kell-e fizetni a milliárdokat, vagy van-e lehetőség a pénz átcsoportosítására, egyik tárcától sem válaszoltak a megkeresésünkre.

Szakipari körökben úgy tudják, hogy az állam már vissza is fizette csendben a pénzt, és majd a kifejezetten a projekt megvalósítására alapított cégen behajtják. Ugyanis az EU-Fire Kft., bár ezen a néven futott a projekt, létrehozott két másik céget az EGS erőmű megvalósítására, ezekre végrehajtást jegyeztek be, az egyiket még tavaly a NAV szignálta, a másik az idén februárban került a cégadatok közé. A nagy mintaprojekt elgőzölgött, mostanra már a kormány sem akarja ott látni a céget a geotermia körül. (Azért a tulajdonosi kört nem minden területről távolították el, hiszen februárban tolt bele a cégbe legalább másfél milliárd forintot az MFB, akik akkor azt írták, hogy egészségipari projekteket terveznek.) De vajon akkor kik kerülnek majd a forró víz közelébe?

Veresegyházon minden közintézményt geotermikus energiával fűtenek

Fazekas István

Az akár árulkodó is lehet, hogy mely cégek vesznek részt abban a februárban megalakult a Nemzeti Geotermális Klaszternek, amelynek tucatnál is több tagja van. Ezek többnyire állami szervezetek, de ott van közöttük a Bonafarm Zrt., az Aquaplus Kft., a Rotaqua Kft., az O&GD Centrál Kft., a Mannvit Kft., és a MATÁSZSZ, de nem tagja például a két geotermikus egyesület, sem a Magyar Geotermális Egyesület, sem a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány sem, amelyek még az ősszel jelezte, hogy bajok lesznek az új szabályozással. A klasztertagok elvileg koordinálják a hőpiac szervezését, illetve a szabályozásban is szerepet kapnak. Ha megnyílnak az EU-s források, a tűzközelbe kerülők arathatnak.