Satuba kerültek az agrárvállalkozók, mert kiszorulhatnak a boltok polcairól, miközben az uniós pénzesőből éppen gigafejlesztésekre készülnek, amihez viszont sok pénz kell.
Hihetetlen mennyiséget vásároltunk az árstopos termékekből: a NielsenIQ felmérése szerint több mint 80 százalékkal nőtt meg a kereslet a termékek iránt. Egy másik piackutató, a GfK Hungária mérései pedig azt mutatják, hogy a vásárlók 82 százaléka már az ár alapján dönt, és 62 százaléka a fogyasztóknak nem engedheti meg magának, hogy a korábban megszokott élelmiszereket tegye a kosarába. Ezt megerősítik a kiskereskedelmi láncok is, van, ahol a saját márkások aránya több mint harmadával nőtt egy év alatt.
Mindezt úgy, hogy közben zuhan a megvásárolt termékek mennyisége: a KSH hétfőn közölt, januári kiskereskedelemről szóló adatai alapján átlagosan 4,5 százalékkal esett vissza a forgalom, a kiskereskedelem bő harmadát adó élelmiszer-kereskedelemben azonban 6,7 százalékos volt a csökkenés. Mindez a 44 százalékos élelmiszer-infláció mellett természetesen még így is több elköltött pénzt jelent.
Nagyon visszaesett a forgalom a boltokban, de így is jóval többet költöttünk
Egyszerre mind a három nagy üzletcsoport - az élelmiszerboltok, a nem ételt áruló üzletek és a benzinkutak -, sőt, az online kereskedelem forgalma is csökkent idén januárban. A Covid-válság alatt is csak két hónap volt, amikor ennél nagyobb visszaesést mért a KSH a bolti forgalomban.
Bár már több mint fél éve folyamatosan csökkenek az élelmiszerárak a világpiacon, és az infláció mértéke is lassul az uniós országokban, nálunk még csak halvány jelei vannak az árszint csökkenésének. Néhány hete az Aldi, első fecskeként jelentette be a vaj árának 20–25 százalékos leszállítását, később becsatlakozott ehhez a Lidl is, majd ugyanez megtörtént a trappista sajttal. Elindult a lefelé mutató trend, de ahogy a hvg.hu szokásos havi bevásárlása mutatta, még messze nem lehet érezhető árcsökkenésről beszélni.
A kormány egyelőre ellenáll az ársapkák kivezetésének, és az élelmiszeripar szereplőinek tiltakozása ellenére tartja magát ahhoz, hogy április 30-ig mindenképpen maradnak az árkorlátozások. A kiskereskedelemnek viszont már halaszthatatlanul vissza kell csalogatni a vevőket – ehhez pedig, mint látjuk, olcsóbb termékeken keresztül vezet az út. Az üzletláncok ezért vagy külföldről szerzik be az ott már olcsóbb termékeket, ahogy több üzlet már korábban is importból biztosította a hatósági áras cikkeket. A forint erősödése is a külföldi termékek felé tolja az üzletláncokat. A másik út pedig az, hogy növelik a saját márkás termékek volumenét, ami ugyan magyar, de olcsóbban szerzik be a gyártótól, mint a gyártói márkákat, ami persze kisebb bevétel a magyar agrárvállalkozók számára.
Olcsó csirke, még olcsóbb csirke
Egyáltalán nem mindegy, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok honnan szerzik be a cikkeket, nyilván ezért is ment bele sok magyar előállító abba, hogy termékeiket „egyenruhába” öltöztetve, saját márkás termékként tegyék ki a polcokra az áruházak. Sok alapvető terméknél a saját márkás csomagolásban gyakorlatilag ugyanaz a termék van, mint a gyártói márkás áruknál, mégis jelentősen olcsóbban értékesítik azt a láncok. Az áruházi polcokon egymás mellett sorakozó termékeknél valóban látható, hogy a CBA piros saját termékeként árult ESL 2,8-as tej 150 forinttal drágább, mint a Sole Mizo ugyanilyen típusú, de gyártói márkás kiszerelése, az Alföldtej Sparban kapható saját márkás és gyártói terméke között pedig majdnem 300 forint a különbség. A kereskedő diktál, ha többet akar átvenni például a saját márkás tejből, akkor a termelőnek, a feldolgozónak nagyobb lesz a vesztesége – számára persze még mindig jobb, mintha a láncok importtal helyettesítenék a drágább hazai árut.
Bár sokszor üzleti titok, hogy mely kiskereskedelmi lánc honnan szerzi be az árut, a magyar agrárvállalkozók szerint érzékelhetően nőtt az importcikkek aránya is. Erre magyarázat lehet az, hogy az elmúlt időszakban igen vastagon fogott a magyar élelmiszer-előállítók ceruzája, már ősszel gyakorlatilag a termelői árnövekedés meghaladta a fogyasztói árak emelkedését. Ezen a ponton dőlhetett el a magyar termékek sorsa, de talán még nem végleg, ez is okozza a kereskedők és a beszállítók közötti feszültséget, így hullik vissza most a fejükre a tavalyi vastag ceruzás árazás.
Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árinformációs rendszerének adataiból is kiolvasható, hogy miközben a magyar vágócsirke ára élősúlyban, ha lassan is, de emelkedik, a lengyeleknél már november óta folyamatosan csökken, a tavaly ősszel még a magyarral nagyjából egy árszinten levő lengyel vágócsirke ára most 465 forint kilogrammonként, míg a magyaré 519 forintnál tartott február utolsó hetében, és inkább növekvő pályára állt, igaz, minimális mértékű az árnövekedés. Az európai árakat lefelé nyomja a május óta vámmentességet élvező ukrán baromfi is, a Baromfi Termék Tanács elnöke, Csorbai Attila az uniós adatokra hivatkozva azt mondta, hogy 80 százalékkal több baromfi érkezik a tagországokba, míg az ukrán tojásból ötször több a korábbiaknál. Ráadásul, az utóbbi hetekben erősödött a forint is, ezzel a kiskereskedelmi láncok számára is vonzóbbá vált az import, hiszen jelentősen kevesebbet kell fizetni a behozott termékekért, mint a 400 forint fölötti euróárfolyamnál.
A hatósági árak tavaly év eleji bevezetésekor azt kikötötte a rendelet, hogy az ársapka miatt nem lehet felbontani a már megkötött szerződéseket. Nyilván ezt a sakk-matt helyzetet használták ki a beszállítók, amikor az átadási áraikat már nagyobb mértékben emelték, mint ahogy azt a kereskedők tovább tudták volna hárítani a fogyasztók felé. Ezekben a hónapokban azonban eljött az új megállapodások ideje az élelmiszereket előállítók, és a kereskedők között. Így aztán nem is csoda, ha az utóbbi hetekben már az agrárkamara és a terméktanácsok is az árstop kivezetése mellett kardoskodtak, illetve kardoskodnak most is, nyilván attól tartanak, hogy az évtizedek alatt szerzett pozícióikat elveszíthetik a multiknál, amire jó esély van. Megy az adok-kapok, az üzlet és az előállító is pénzénél szeretne maradni, a színfalak mögötti harcok döntik el, hogy ki kerül ki győztesen. A vásárlók meg várják, hogy egy számjegyű legyen az infláció.
Árstop helyett kamatstop?
Az agrárvállalkozók idegességét egy alapvetően jó hír is fokozza. Az év második felében már kiírhatják az új uniós ciklus pályázatait, 2021–27 között pénzesőt ígérkezik, megspékelve a beígért 80 százalékos nemzeti kiegészítő támogatással. Mindez pozitív, ám az ötven százalékos támogatási intenzitású beruházásokat finanszírozni is kell, ami ilyen magas kamatkörnyezetben igen komoly teherrel lenne kivitelezhető. Ez egy szegedi, kertészek számára szervezett konferencián vetődött fel, de az egész agrárszektort érinti. Szegeden ott volt Nagy István agrárminiszter is, aki azt közölte a kertészek felvetésére: „Akár tetszik a bankoknak, akár nem, kapnak sapkát, kapnak kamatstopot. A recesszió helyett gazdasági előremenekülés kell, ahhoz pedig beruházás kell. Mindent el kell követnünk, hogy pörgessük a gazdaságot. Mindenki azon dolgozik, hogy ötszázalékos kamatkörnyezet realizáljanak, ebben a körben lehessen hozzájutni a fejlesztési forrásokhoz."
A miniszter szerint ez old meg mindent a munkaerőről kezdve, a hatékonyságon át, a versenyképességig, szerinte ez most a legfontosabb probléma. A banki oldalt képviselve a konferencián a K&H elemzője, Németh Dávid ezt egészen másképp látja: ő arról beszélt, hogy a kisebbik rossz a recesszió, mert ezzel gyorsabban el lehetne érni a magas inflációs környezet letörését. Ezzel teljesen ellentétesen gondolkodik a kormány, az agrárminiszter szavaiból is az következik, hogy a kormány most a forintjait inkább a gazdaság pörgetésére söprögeti össze. Ráadásul, évekkel ezelőtt már bejelentette a kormány, hogy a 2021–27-es ciklus agrárpénzeit 80 százalékos nemzeti támogatással kiegészíti, és akkor ehhez jön a most kidolgozás alatt levő kamattámogatási rendszer is.
Az agrárpályázatokat a második félévben tervezik kiírni, de az, hogy ezek finanszírozása miképpen fog lecsapódni a fogyasztói árakban, egyáltalán képesek lesznek-e az agrárvállalkozók áttolni a költségeiket a kereskedőkre, később derül ki.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.