Mint megírtuk, egy Győr-Moson-Sopron megyei tejüzem termékeiben kismértékben határérték felett találtak a rákkeltő aflatoxinból, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) országos célellenőrzést rendelt el. A hatóság hangsúlyozza, hogy az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók, mivel a további vizsgálatok mostanáig nem tártak fel újabb szennyezett késztermékeket, egyébként is a megengedett érték feletti aflatoxin csak hosszú távon, nagy mértékben okoz egészségügyi ártalmakat.

A hétfő reggeli közlemény után küldött kérdéseinkre kedd délután megérkeztek a válaszok. Arról, hogy amikor november elején érdeklődtünk a téma iránt, miért írták még azt, hogy tudnak a problémáról, de az a tejtermékeket nem érinti, azt írták: „November első felében nem volt arra utaló jel, hogy a probléma megjelent a fogyasztói tejnél és tejtermékeknél”. Válaszukban az is szerepel: egyrészt a gabona felhasználása sokrétű, a toxinszennyeződés pedig az idei takarmánnyal jelentkezett, ami az utóbbi időben kezdett el bekerülni az istállókba. Így friss a probléma, a hatósági intézkedések pedig gyakorlatilag annak megjelenésével együtt történnek a hatékony megelőzés és kockázatcsökkentés érdekében – írták.

Felidézik, hogy már akkor is jelezték, hogy a fokozott kockázat miatt folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, és ez vezetett az elmúlt héten az emelt mintaszámú célellenőrzés elrendeléséhez. Erről a hvg.hu kérdésére azt is közölték:

Ennek részeként a megyei kormányhivatalok felügyelői az ország valamennyi engedélyezett tejfeldolgozó üzemét felkeresik.

Nem tudtuk meg, melyik cég

Érdeklődtünk arról is, miért nem közöltek a problémás üzemről közelebbi információt annál, hogy melyik megyében található, de erre csak – általánosságban – annyit írtak, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti törvény szerinti jogsértő cégek adatai az Agrárminisztérium és a Nébih oldalára kerülnek fel. Ám a Nébih oldalán a legfrissebb élelmiszerrel kapcsolatos jogsértések nem tejcégekről szólnak, és az aflatoxinra rákeresve sem találtunk semmit, az Agrárminisztérium oldalán sem. (Nyilván ezért írták mindezt általánosságban, arról nem írtak, hogy a meg nem nevezett tejüzemnél van-e szó már jogsértésről, ezért érdemes-e egyáltalán keresni a listán.)

Arról, hogy az aflatoxin-problémáról egyeztetnek-e más országok hatóságaival, szintén konkrétumok nélkül azt közölték, hogy ha az uniós határértéket átlépett szennyezett áru kerül másik tagállamba, az felkerül az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerébe, az RASFF-be.

Ezernél több rendes vizsgálat

A hatóság a legfontosabbnak azt tartja, hogy az elsődleges felelősséget viselő élelmiszerlánc-szereplők, azaz a gabonatermesztők, az állattartók és a tejfeldolgozók tudjanak a kockázatról és megtehessék a szükséges lépéseket, így a hatósági felhívást is elsősorban nekik címezték – teszik hozzá. Ugyanis – írják – a termék minőségéért és biztonságosságáért mindig az előállítók felelnek. Az ezt biztosító önellenőrzési rendszereken felül az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság éves ellenőrzési tervének is az aflatoxinra irányuló laboratóriumi vizsgálat is része,

ebből évente átlagosan több mint ezret végeznek el.

– húzzák alá, hozzátéve: ezt egészítik ki indokolt esetben – így most is – célzott, emelt számú mintavétellel. „Az élelmiszer alapvetően bizalmi termék, különösen igaz ez a kistermelői termékek esetében” – fogalmaz a hatóság, hozzátéve, hogy a monitoring rendszer vizsgálati adatai között megjelennek a kistermelők is, akiknek a jelenlegi rendhagyó körülmények minél sikeresebb kezelése érdekében külön útmutató is készül.

„Magyarország élelmiszer-biztonsági szintje kiemelten jó. A fogyasztók továbbra is bízhatnak a hazai tej- és tejtermékekben” – írják, hozzátéve:

a tejre érvényes aflatoxin-határérték a vonatkozó rendelet 2006-os hatályba lépése óta nem változott.

Hangsúlyozzák azt is, hogy kis mennyiségben mind az emberi, mind az állati szervezet a legtöbb, gombák által termelt mikotoxint ártalmatlanítani tudja. Mikotoxinok esetében olyan alacsony szennyezettségi szintet állapítottak meg határértékként, amely még nem jelent egészségi kockázatot. A megengedett beviteli szint időszakonkénti esetleges túllépése sem jelenti azt, hogy az ember a szennyezett termék fogyasztását követően ténylegesen meg is betegszik – tette hozzá a hatóság.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI)