A mezőgazdasággal foglalkozók és a kisboltok is nagy vesztesei az élelmiszerárstopnak, az ételek nagy drágulását pedig elsősorban a forint gyengülése okozta - magyarázta Raskó György.
A kormány a nagy nyertese az ársapkának, mindenki más viszont rosszul jár – mondta Raskó György az Mfor rendezvényén. Az agrárszakember úgy számol: a magyar mezőgazdasági nyersanyagtermelők és élelmiszerfeldolgozók az év végéig 250 milliárd forint veszteséget szenvednek el az ármaximálás miatt. Emellett mivel a kisboltoktól sokan áttérnek a diszkontláncokhoz, decemberben közel ezer, 2023 végéig pedig további kétezer kisbolt zárhat be, ha maradnak az árstopok.
Ha pedig a kormány sokáig fenntartja a tojás árának maximálását, akkor sok tojástermelő is abbahagyhatja a munkát.
Raskó szerint az extrémen magas élelmiszer-infláció fő oka az, hogy a forint az utóbbi években sokat gyengült az euróval szemben. De arra is kitért, hogy az állattartás annyira visszaszorult 2010 óta, hogy már nem csak sertés-, hanem baromfihúsból is behozatalra szorulunk. Élelmiszerhiány nem fenyeget, de ahhoz képest, hogy régen a cél a jelentős exportbevétel volt, ez is nagy visszalépés.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.