Hasonló intézkedés már született egyes építőanyagok és gabonafélék esetében, de az állam ritkán élt a jogával.
Csak akkor lehet külföldre vinni a szenet, ha ennek bejelentését az energiapolitikáért is felelős Palkovics László technológiai és ipari miniszter tudomásul vette.
A péntek este közzétett rendelet kőszénre, barnaszénre, kokszra egyaránt vonatkozik, porított és brikettformában is. A korlátozás csak a tranzitra és bértárolásra nem érvényes. A miniszter megvizsgálja, hogy „az energiahordozó külföldre történő értékesítése, illetve kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a Magyarország energiabiztonságának fenntartásához szükséges alapanyag-ellátást, veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az energetikai ellátásbiztonságra”. Ha igen, akkor az állam él elővásárlási, vagy ha a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából szállítana, akkor vételi jogával.
A miniszter döntése ellen bírósághoz lehet fordulni. Aki nem elégszik meg az „aktuális piaci értéknek megfelelő összeggel”, az polgári úton perelhet. Ugyanakkor Palkovics László „Magyarország stratégiai jelentőségű iparpolitikai céljainak érvényesítése, valamint műszaki biztonsági előírások és szempontok megtartása érdekében” felmentést adhat az exportbejelentési kötelezettség alól.
Az eredetileg exportra szánt, de e rendelet alapján állami tulajdonba került szenet állami vagy önkormányzati közfeladat zavartalan ellátására vagy szociális célokra lehet felhasználni, vagy elárverezhetik, de akkor a vevőnek vállalnia kell, hogy azt Magyarország területén kritikus infrastruktúrák működésére, fenntartására, fejlesztésére vagy a közellátás biztosítására használja fel.
Ilyen előírást már korábban is alkalmaztak pélául egyes építőanyagokra, vagy a gabonára, de az állam a gyakorlatban kevéssé élt jogaival, inkább csak a biztonság kedvéért rendelték el a bejelentési kötelezettséget.
Ez a rendelet a háborús veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján született, és annak fennálltáig érvényes.