Fénykorában 24 milliárd euróra taksálták a Wirecard piaci értékét. Ez magasabb volt akkor, mint a Deutsche Banké. Az újító pénzintézet sokáig élvezte Angela Merkel volt kancellár támogatását, mert a Wirecard azt ígérte, hogy digitális rendszere állja a versenyt az amerikaiakkal is. Ehelyett azonban látványosan csődbe jutott 2020-ban. Ráadásul kiderült, hogy a könyvelést szisztematikusan meghamisította a München mellett működő pénzintézet.

Végül 1,9 milliárd eurós csalást rögzített a bankfelügyelet, ekkora összeget könyveltek összesen – minden valós alap nélkül. Ilyen nagy pénzügyi botrány nem volt Németország történetében a második világháború után. A cég vezérizgatójának pere hamarosan megkezdődik Bajorországban. Marcus Braun vezérigazgató jobbkeze volt Jan Marsalek, akit az Interpol köröz a németek kérésére, a Bild szerint pedig Moszkvában éldegél.

Furcsa orosz kapcsolatok

Jan Marsalek Oroszországban nyakig benne volt a Szputnyik-kereskedelemben. Moszkva nagyon szerette volna a Covid elleni vakcinát exportálni az Európai Unióba, de csak Magyarország vállalkozott erre, mások vártak az uniós gyógyszerhatóság engedélyére – hiába. Az orosz hírszerzés, az FSZB emiatt kereste a kapcsolatot a német titkosszolgálattal, de kérdésére állítólag nem kapott választ Berlinből. A Bild azt is megírta, hogy Jan Marsalek egy meg nem nevezett paramilitáris szervezet ügyében is az orosz titkosszolgálat látókörébe került. Az Interpol által körözött Marsalek osztrák állampolgár és állítólag kiváló kapcsolatokat ápol ma is Bécsben. Lebukása után a Süddeutsche Zeitung azt írta róla, hogy minden bizonnyal az osztrák titkosszolgálat, a BVT munkatársa.