Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormány beengedte a hatósági áras körbe a kisvállalkozásokat, cserébe kidobta onnan a költségvetési intézményeket. Ezek legtöbbje így egy központi keretszerződés alatt kényszerül áramot venni. A keretszerződésben a kereskedők által elkérhető ár maximuma a tőzsdei árakhoz van indexálva, ténylegesen a hatósági ár három-, négyszeresén alakultak az árak.
Az állami MVM Nexttel kötött villamosenergia-beszerzési szerződést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) budapesti irodaházának ellátására – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Verseny nem volt, a MEKH nyílt gyorsított eljárásban írta ki a beszerzést, de csak az MVM Next adott ajánlatot: kilowattóránként 77,5 forintot kért.
A gyorsított eljárásra – ami önmagában nem zárta volna ki, hogy több áramkereskedő adjon be ajánlatot – azért volt szükség, mert
a kormány egy december 28-ai rendelettel kizárta az egyetemes szolgáltatásból (vagyis a párt terminológiájában: a „rezsicsökkentésből”) a központi költségvetési szerveket és intézményeiket.
Méghozzá brutálisan, a rendelet nemcsak azt mondta ki, hogy ez a kör nem köthet egyetemes szolgáltatói szerződést, de azt is, hogy az élő szerződések február 1-jével megszűnnek. Vagyis nagyon rövid idő alatt kellett új áramkereskedőt találniuk. Ráadásul a piacon csak drágábban juthatnak áramhoz, mint amennyi a hatósági ár az egyetemes szolgáltatásban.
Központosított közbeszerzés
A MEKH esetében ez több, mint dupla árat jelent. Egyetemes szolgáltatás keretében a nem lakossági fogyasztók hatósági ára (az alap árszabásban) 30,7 forint kilowattóránként. Ez persze csak a nyers áram ára, rájönnek még az elosztói díjak, a jövedéki adó, az áfa, végül egy kWh áram 61,7 forintba kerül. Ám a MEKH új, piaci szerződésében is nettó árról van szó, amire szintúgy rájönnek az egyéb díjak és közterhek, vagyis az energiahivatal új villanyrezsije végső soron még mindig duplája annak, amit akkor kellene fizetnie, ha maradhat az egyetemes szolgáltatásban.
A MEKH egyébként még kimondottan jól járt, a költségvetési intézmények nagy része ugyanis a központosított közbeszerzési rendszer alá tartozik kötelező módon vagy önként csatlakozva. Ez azt jelenti, hogy nem folytathatnak le önállóan közbeszerzéseket, hanem a meglévő keretszerződéseken belül bonyolíthatják egyedi megrendeléseiket.
Ami az áramot illeti, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kötött közbeszerzés nyomán egy 3 milliárd kWh-ról szóló keretszerződést az állami MVM Nexttel, a CYEB Energiakereskedővel, az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiakereskedővel, az E2 Hungary-vel és az azóta bedőlt JAS-sel.
Az érintett intézmények ezektől az áramkereskedőktől vásárolhatnak, a kereskedők pedig árversenyben vannak. A megajánlható árat a keretszerződés azért korlátozza. Egyrészt a kereskedőknek még a keretszerződés közbeszerzési eljárásában meg kellett mondaniuk, milyen árrést alkalmaznak, ez nem változhat. Másrészt
a maximumár kiszámításánál alkalmazandó képlet a piaci áramárhoz indexál, egész pontosan a HUDEX derivatív energiatőzsdéhez.
Az eredeti keretszerződés szerint a maximumárat havonta egyszer kellett számolni, ám ezt még 2021 őszén havi két ármeghatározásra módosították.
Három-, sőt négyszeres árak
A kereskedők persze kínálhatnak a maximumárnál kevesebbet, mehetnek egymás alá, ezzel együtt
március 11-én a nettó szerződéses árak kWh-nként 101 forint körül mozogtak. Ami jóval kedvezőbb, mint a február eleji 114 forintos árak, vagy a január közepi 124 forintosak.
Emlékeztetőül: az egyetemes szolgáltatásban 30,7 forint a nettó hatósági ár. Ez azt jelenti, hogy a KEF-es keretszerződés alá átpaterolt intézmények – és itt a nem önkormányzati állami intézmények nagy részéről van szó – három-, négyszeres árat kénytelenek fizetni az áramért ahhoz képest, mintha maradhattak volna a hatósági áras egyetemes szolgáltatásban. Ráadásul az egyedi szerződésük teljes időtartama alatt annyit, mint amennyiért szerződtek, nem arról van szó, hogy ha az áram tőzsdei ára csökkenne, akkor az intézményeknek is kevesebbet kell fizetniük. Mivel a legtöbben vélhetően januárban kötötték meg egyedi szerződéseiket - február 1-ével estek ki az egyetemes szolgáltatásból - azok többségében 120 forint/kWh-s árak lehetnek jellemzően.
A keretszerződés nem azt jelenti, hogy az azon belüli megrendelésekért a KEF fizet, ez a nem várt pluszkiadás hiányozni fog az érintett intézményeknél. Persze mivel központi költségvetési intézményekről van szó, a kormány a büdzsé terhére növelheti kereteiket, vagy pedig kényszerítheti őket spórolásra.
A keretszerződést egyébként 2021 tavaszán kötötte a KEF, mikor még szó sem volt róla, hogy a kormány kitiltja az egyetemes szolgáltatásból a költségvetési intézményeket.
A keretszerződést kétszer módosították, először 2021 őszén, ekkor a havi ármegállapítási metódust sűrítették havi kettőre. Erre nem az újabb intézmények belépése miatt volt szükség, hiszen arról csak december végén döntött a kormány, hanem az árampiaci árak volatilitása és gyors emelkedése miatt.
A második módosításra 2022 januárjában került sor, erre már az új intézmények belépése miatt volt szükség, lehetővé téve egyebek mellett a 12 hónapnál rövidebb időre szóló egyedi szerződések megkötését.
Már csak két egyetemes szolgáltató maradt
Persze az áram piaci termék, így az áramkereskedőktől nem elvárható, hogy áron alul adják. Kivéve az egyetemes szolgáltatói engedélyeseket. Ebből mára kettő maradt, az állami MVM Next, és az E.On Áramszolgáltató. Kettőjük közül az egész országra kiterjedő engedéllyel csak az MVM rendelkezik.
Az egyetemes szolgáltatás az elszállt piaci áramárak mellett enyhén szólva nem jó üzlet, a nem lakossági egyetemes szolgáltatás 30,7 forintos ára még hagyján, a lakossági áram hatósági ára nettó 12,3 forint, bruttó 36,4.
Minden bizonnyal épp azért tiltotta ki a kormány a költségvetési intézményeket az egyetemes szolgáltatásból, mert beengedte oda a kisvállalkozásokat. Ezzel valamelyest tehermentesítette az MVM-et – és az E.On-t, de ez vélhetően mellékes. Az áram költsége persze nem vész el, csak átalakul, a bukta nem az MVM-nél jelentkezik, hanem az intézményeknél, amelyek fizethetik a KEF-keretszerződés vagy a saját piaci szerződésük jóval borsosabb árát. Lévén szó költségvetési intézményekről, az áram ára végső soron így is a büdzsét terheli. Ahogy persze az MVM-nél maradó veszteség, amit tulajdonosi (állami) tőkeemeléssel kell kipótolni adóforintokból. Ahogy történt az 2021 végén is, több mint 200 milliárd forintos értékben.
Sok önkormányzat maradt a piacon
Az egyetemes szolgáltatáson keresztül az MVM – és így az állam, az adófizetők – számára további plusz teher, hogy a lehetőség az önkormányzatok előtt is nyitott. A korábbi években jellemzően nem éltek vele, mivel a piacon a hatósági árnál olcsóbban jutottak áramhoz. Ám 2021-ben már számos önkormányzati közbeszerzést zártak eredménytelenül azért, mert csak a rendelkezésre álló keretnél drágább ajánlatokat kaptak.
A közbeszerzési hirdetmények tanúsága szerint akadtak olyan önkormányzatok, önkormányzati intézmények, cégek, amelyek bementek az egyetemes szolgáltatásba, például Makó, Komárom és az újbudai önkormányzat. Mások maradtak a szabadpiacon. Érdekes módon a piaci beszerzéseken is tarolt az MVM Next. Előfordult, hogy csak az állami cég adott ajánlatot, de amikor volt verseny, jellemzően akkor is olcsóbban kínálta az áramot, mint a konkurencia. Az olcsóság persze relatív, a tendereken jellemzően a 60-70-80 forintos kWh-nkénti árakat lehetett látni.
Az MVM-es dominancia a fővárosban nem érvényesült annyira, a BKV megrendelését az Elmű-Émász Energiakereskedő vitte el, az egyéb fővárosi önkormányzati cégek közös beszerzését pedig a Cyeb Energiakereskedő. A 13. kerületi önkormányzat beszerzése pedig az Audaxszé lett.
