Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2021 októberében több mint 1000 hazai vállalkozást kérdezett meg a megváltozott munkaképességű munkavállalókról. A válaszok alapján lenne még hová fejlődni.
A vállalkozások alig egyharmada vesz részt a rehabilitációs foglalkoztatásban – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb felméréséből. A szervezet a hazai vállalkozások megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta még 2021 októberében, az eredményeket pedig a napokban közölte a GVI.
A felmérésben összesen 1017 hazai, legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozástól kapott válaszokat az intézet a feltett kérdéseire.
A válaszok kiértékelése után kiderült, hogy a vállalkozások 33 százaléka foglalkoztat legalább egy fő megváltozott munkaképességű munkavállalót, legnagyobb arányban az 50–249 fős (62 százalék) és a több mint 250 fős (80 százalék) nagyvállalatok, a gazdasági ágazatokat tekintve pedig elsősorban a feldolgozóipari cégek (49 százalék).
A GVI megjegyzi, az, hogy adott vállalati kategóriában milyen gyakran fordul elő legalább egy fő rehabilitációs foglalkoztatása (vállalati szint), önmagában nem nyújt információt arról, hogy összességében mekkora létszámban, milyen arányban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat a cégek (munkavállalói szint), azaz mennyire tekinthető rendszerszintűnek a rehabilitációs foglalkoztatás.
A foglalkoztatottak mindösszesen 0,8 százaléka megváltozott munkaképességű: ez jelentősen alacsonyabb arányszám, mint amekkora a megváltozott munkaképességűek számából következne. A rehabilitációs foglalkoztatásban rejlő munkaerőpiaci tartalékot jelzi, hogy – a KSH adatai szerint – 2020. II. negyedévében a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya 27,5 százalék volt, míg a nem megváltozott munkaképességűeké 77 százalék.
Az is kiderült, hogy a 26–49 fős cégeknél a legmagasabb (2,7 százalék), míg a 250 fő feletti nagyvállalatoknál a legalacsonyabb (0,7 százalék) az arányuk.
A gazdasági ágazatokat tekintve a kereskedelemben (1,7 százalék) és a feldolgozóiparban (1,4 százalék) a legmagasabb, az egyéb szolgáltatások területén pedig a legalacsonyabb (0,4 százalék) a megváltozott munkaképességű munkavállalók összesített foglalkoztatotti létszámhoz viszonyított aránya. Tulajdonszerkezet alapján egyértelműen a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek azok, akik nagyobb arányban foglalkoztatják őket (1,4 százalék, szemben a 0,5 százalékkal).
A jelenleg még egyetlen megváltozott munkaképességű munkavállalót sem foglalkoztató válaszadó cégek 44 százaléka vélekedik úgy, hogy a jövőben élne a rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségével. Ezt azonban jelentősen hátráltathatja, hogy mindösszesen ezen cégek 4 százaléka rendelkezik megváltozott munkaképességű munkavállalók kiválasztására és foglalkoztatására kialakított belső eljárásrenddel.
Az összes válaszadó több mint fele szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása után járó adókedvezmény emelése (55 százalék), valamint a mentorálásra és a megfelelő munkakörülményekre nyújtott bér- és költségtámogatás (51 százalék) segítené elő leginkább azt, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben vegyen részt a rehabilitációs foglalkoztatásban.
