Miközben éppen megyei városi rangot kap Baja, egyre olvad az agrárkikötő beruházás. Az ellenzéki jelölt kampányol egy ideje azzal, hogy a gigaméretű Bács-Kiskun megye déli településeire kevesebb pénz jut, mint annak az északra eső térségeire, és hogy ha Baja megyei jogú városi rangot kapna, akkor ez a trend megfordulhatna. A napokban váratlanul került a parlamenti előterjesztések közé a javaslat Esztergom és Baja megyei jogú városok közé sorolásáról, de úgy tűnik, hogy pénzt nem ad hozzá a kormány, inkább a megítélt összegekből is lecsipkednek.

A bajai kikötőben alig van nyoma munkának, bár az utóbbi néhány évben, egymás után két NER-kedvenc cég is nyert közbeszerzést a fejlesztésre. Ugyanis nem Mészáros Lőrinc veje rugaszkodott neki elsőként a feladatnak, aki az idén januárban írta alá a szerződést a megrendelővel, hanem egy másik vállalkozó is. A Duna Aszfalt 2018 nyarán elnyert közbeszerzése szerint, már 2019 végén el kellett volna készülnie az új bajai agrárkikötőnek. Váratlanul azonban 2021 májusában újra kiírták a közbeszerzést, ezt nyerte meg a Homlok Zrt. olcsóbb ajánlattal, mint az építőipari árrobbanás előtt a NER másik kedvenc vállalkozója.

A bajai kikötő fejlesztésére öt évvel ezelőtt 3,6 milliárd uniós forintot nyert a kikötőt üzemeltető cég, a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Nkft-nek ehhez öt százalék önerőt, 200 millió forintot kellett hozzátennie. A kikötő honlapján ekkor nettó 3,8 milliárdra taksálták a beruházást. 2018-ban a Duna Aszfalt nettó 3,4 milliárdért építette volna meg, most a Homlok Zrt már csak nettó 2,8 milliárddal számol.

Megkerestük a megrendelő BOKK Nkft-t, de eddig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Az első körös kivitelezőt is megkerestük, a Szijj László érdekeltségébe tartozó cég sem két héttel ezelőtt, és azóta sem reagált megkeresésünkre. Az IKOP-pályázatokat felügyelő ITM annyit válaszolt a hvg.hu-nak, hogy az első körös Duna Aszfalt vállalkozói szerződése ellehetetlenülés miatt szűnt meg. Azt már nem közölték, hogy milyen körülmények akadályozták a szerződés teljesítését. Úgy tűnik, hogy az ellehetetlenülési ok sem áll fenn már, hiszen a Duna Aszfalt is tett ajánlatot a második körös közbeszerzésre is, ők ezúttal nettó 3,3 milliárdért vállalták volna az építkezést. A Strabag és a Swietelsky egyébként 5 és 7 milliárdos ajánlatot adtak.

A Bajai Országos Közműforgalmi Nonprofit Kft a bajai önkormányzat, az állam és az ATI Depo Zrt tulajdonában van, harmad-harmad részben osztoznak a bajai kikötőt és a logisztikai központot működtető cégen. 2016-ban írták alá azt a támogatói szerződést, amelyben a teljes kikötő, közlekedési infrastruktúra felújítására biztosítottak 3,6 milliárd uniós forintot, az erre 2018 –ban kiírt közbeszerzést a Duna Aszfalt nyerte, 3,4 milliárd forintból kellett volna a kikötő úthálózatának fejlesztését, megközelíthetőségét biztosítani, de rakpartot, parkolót, egy 120 tonnás teherbírású nehézberakót is építeni kellett volna. A kiszolgáló helyiségek felújítása mellett partfalépítéssel, illetve a MÁV Zrt. tulajdonában levő és saját vágányok átalakítását és bővítését is el kellett volna végezni. Minderre 18 hónapja volt a Duna Aszfaltnak, azaz 2019 decemberére be kellett volna fejezniük a beruházást. A BOKK Nkft 2020-as beszámolójából az eltűnt pénz egy részére magyarázatot kaptunk: az IKOP pályázati pénzből előlegként lehívott egymilliárd forintból 848 milliót visszafizetett a Duna Aszfalt, az elismert előkészítő munkákra kiszámlázott összeget kifizették a vállalkozónak. A beszámolóban azt is megjegyezték, hogy meghiúsult a beruházás.

Az ITM a projekt ellehetetlenülése mellett még annyit közölt, hogy irányító hatóságként lecsíptek a támogatásból 118 millió forintot. Ha mindent figyelembe veszünk, akkor az 5 évvel ezelőtti projekt ezzel a 118 millióval, és a Duna Aszfalt által elvégzett nagyjából 200 millió forint értékű, beszámított munkával lett rövidebb, azaz még mindig lenne nagyjából nettó 3,5 milliárd forint a projektre, a közbeszerzésen most Mészáros veje cégének ítélt 2,8 milliárd helyett. Ha figyelembe vesszük az építőipari drágulást, akkor azt is jelentheti a Holmlok Zrt. 2022-ben nagyjából feleannyiból hozza ki a beruházást, mint amennyiből tervezték a bajai kikötő fejlesztését öt évvel ezelőtt. Az ITM erre is adott némi magyarázatot, amikor azt írták, hogy a januárban kihirdetett közbeszerzésben ez eredetileg tervezettől eltérő rakodó technológia miatt lesz olcsóbb a beruházás.