Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Húszéves rekordokat döntött idén a kukorica ára, amit a kínai keresleten kívül a rossz brazil (és hazai) termés is magyaráz. Emiatt szokatlan módon importkukoricával indították az új szezont a hazai ipari felhasználók. A saját pénztárcánk is érezni fogja a drágulás következményeit, de a szakértők szerint csak később.
Bődületes emelkedés volt tapasztalható a kukorica árában az utóbbi egy évben. November elején tonnánkénti 100 ezer forintnak megfelelő áron is jegyezték a gabonát az európai gabonatőzsdén, a MATIF-on az Agrárgazdasági Kutatóintézet kimutatásai alapján, volt olyan hét, amikor tavalyhoz képest közel 70 százalékos áremelkedést rögzítettek.
Ennek hátterében több tényező is áll. Ezek közül a legfontosabb, hogy a kínai kereslet megugrott az elmúlt két évben (ahogy igyekeztek az előzőleg a sertéspestis miatt lecsökkentett kukoricakészleteket visszapótolni), illetve, hogy a vártnál sokkal rosszabb volt az idei brazil termés - mondta a hvg.hu-nak Bidló Gábor gabonapiaci szakértő, a Budagabona Kft. ügyvezető igazgatója. A kínai import például évi 7 millió tonnáról előbb 20, majd 40 millió tonnára nőtt az elmúlt években. Eközben Brazíliában a várt 105-107 millió helyett csak 85 millió tonna termett.
Vacak brazil és hazai termés
Hiába nőtt jelentősen több országban, például Ukrajnában a kukoricatermelés, ez nem volt elegendő ahhoz, hogy kielégítsék a növekvő igényeket. Ráadásul tavaly termésvisszaesés volt az USA-ban, erre jött idén a kedvezőtlen időjárás miatt a várakozásoktól elmaradó brazíliai termésszámok, vagyis tovább csökkent a globális kínálat.
Kilőtt a kávé ára, ki tudja, hol áll meg
A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány.
A magyar piacra idén február-március táján kezdtek begyűrűzni a nemzetközi hatások, mivel a hazai termés nagyjából fele exportra megy, ezért ez is döntően belejátszik az árak alakulásába. Ahogyan az is, hogy a termelők hiába bíztak az idei jó termésben. Így az a ritka helyzet alakult ki, hogy a szezon vége felé, idén nyáron az új termés közeledtével sem történt meg a szokásos szezonvégi árkonszolidáció, és magasan maradtak az árak, mivel a fentebb vázolt világpiaci helyzet nyomán beindult az öngerjesztő, emelkedő spirál, amely egyébként a többi gabonatermék árát is nyomta felfelé.
A szezon végére húszéves rekordmagasságba emelkedett a kukorica ára (de a búzáé is 9-10 éves csúcsokat döntött), ami példátlan, pláne úgy, hogy még az előző évi termés kifutásáról volt szó, majd eleve 90 ezer forint tonnánkénti áron zárult az ószezon.
És míg a többi gabona esetében a vártnál jobb termés némileg kompenzálta az áremelkedést, a rossz hazai termés miatt a kukorica esetében ez sem történt meg: a KSH csütörtökön közölt adatai szerint éves szinten 23 százalékkal esett vissza a termés mennyisége. Így áruhiány alakult ki az ótermés kifutása és az új megérkezése között - mondta Bidló Gábor.
A belföldi nagyfelhasználók - itt elsősorban a takarmány-előállítókra és a bioetanol-gyártókra kell gondolni - ezért igyekeztek bebiztosítani magukat, ráígértek a világpiaci árakra is, hogy ne menjen exportra a hazai kukorica. Ez a hazai termés 2,5-2,7 millió tonnáját felvevő ipari felhasználók számára létszükséglet logisztikai és ellátási szempontból is. A termelők azonban így sem akarták eladni a kukoricát, így ősszel szokatlan módon Szlovákiából, Romániából, Szerbiából, sőt Ausztriából is importáltunk kukoricát.
És mivel az árak az exportpiacokhoz igazodtak, a forint gyengülése is újabb lökést adott a drágulásnak, arról nem is beszélve, hogy az árat számottevően befolyásolja az energiaár-robbanás is, hiszen a kukorica az egyik leginkább szárításigényes növény, a szárítást pedig jellemzően gázzal működő berendezéssel végzik.
Hol és mikor érezzük meg a pénztárcánkon?
A kukorica ilyen drasztikus drágulását egyelőre nem fogjuk a pénztárcánkon érezni. A belőle készülő etanol és izocukor ugyan drágul, de ezek csak csekély összetevői a napi fogyasztási cikkeknek (előbbi a benzinben, utóbbi az édesített üdítőitalokban csak pár százalékban jelenik meg, így nem löki meg az árat). A mozis popcorn eleve drága, speciális termék, a puliszka-alapanyag kukoricadarát sem szokás itthon nagy mennyiségben vásárolni otthonra.
Tíz százaléknál is többet drágul idén a karácsonyi bevásárlás
Négy év alatt harmadával drágult meg karácsonyi menünk ára, a leggyorsabb áremelkedést pedig az elmúlt egy évben tapasztaltuk. Ami a legaggasztóbb: az alapvető élelmiszerek után a hús ára is jelentős drágulásnak indult. A hvg.hu ötödik karácsonyi bevásárlása.
A húsárakban fogjuk megérezni a drágulást, de majd csak később. A kukorica alapvető takarmány-összetevő, és az áremelkedés Bidló Gábor szerint főleg a közepes méretű állattenyésztőket érinti majd érzékenyen. “Náluk fognak súlyos likviditási gondokat és jövedelmezőségi problémát okozni a jó másfélszeres árak, amikre még rájönnek az emelkedő energia-, fuvarozási és bérköltségek. Az ő fennmaradásuk attól függ, ki, mennyire gyorsan tudja érvényesíteni az drágulást a fogyasztók felé. Itt nem csak azt kell mérlegelniük, hogy beépítsék az áraikba az emelkedő költségeket, de azt is, hogy a magasabb árak mennyire vetik vissza a forgalmukat."
Bidló Gábor szerint a drágulás várhatóan további koncentrációhoz vezethet az állattenyésztésben és húsfeldolgozásban, sőt hosszabb távon - állatállománytól függően (amíg vágásérett lesz a baromfi, a sertés, a marha) 40 nap-fél év-másfél év - múltán ellátási hiányt is okozhat.
Raskó György agrárközgazdász a hvg.hu-nak úgy értékelte, hogy a húsárakban jövő ősszel érezhető majd a drágább kukorica hatása.
Húsban nem nő a kereslet, a kínálatot kell csökkenteni
Nem mindegy azonban, milyen húsról beszélünk. A baromfihús és marhahús esetében például nincs kereslethiány, és bár itt is nehéz lesz áttolni a fogyasztókra az áremelkedést - amihez a táp- és takarmányár-növekedés mellett itt is jelentősen hozzájárul az energiaárak és a munkabérek növekedése -, Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke már látja ennek halvány jeleit.
A sertéságazatban azonban nagyon más a helyzet. Itt ugyanis az elmúlt fél évben jelentős árcsökkenés volt érzékelhető, és ez is a kínai sertéstenyésztést 2,5 éve sújtó afrikai sertéspestisre vezethető vissza. Annak nyomán ugyanis előbb 30-40 százalékkal a kínai sertéshús-termelés, ezt Kína főleg az Európai Unióból pótolta az elmúlt három évben, ám időközben Kína pótolta a korábban kiesett belső termelést, és ez év második felére drasztikusan esett a kínai importigény, ez vezetett tulajdonképpen Európában időszakos túlkínálathoz és áreséshez. Vagyis Európában esett a sertéshús ára, miközben a takarmány- és energiaárak miatt a termelők önköltsége emelkedett.
Éder Tamás mindenesetre úgy kalkulál, hogy a költségnövekedés szép lassan be fog épülni az árakba is, de hogy mikor, arról nem akart találgatni. Azt azért jelezte, hogy mivel nem látszik, hogy a disznóhús iránti kereslet növekedne, a megoldás várhatóan a kínálat csökkenése lesz. Az már látszik, hogy a kocák vágása beindult, fölöslegesen nem akarják őket etetni. Benne van a pakliban, hogy Európában sok termelő kihullik majd. Itthon pedig abban reménykednek, hogy állami támogatással kevesebb vállalkozó megy csődbe – mondta Éder Tamás.
De legalább a gazdáknak jó lesz?
Kérdés, hogy legalább a kukoricatermesztőknek jó évük volt-e, ha már ilyen magasra nőtt a gabona ára. A gazdálkodóként is dolgozó Raskó György szerint ehhez jó termésátlag kellett volna, de ez elmaradt a várakozásoktól. Ráadásul a rekordárakon a termény csak kisebb hányadát adták el a gazdák, a nagyobbik hányadát azért annál olcsóbban értékesítették.
A jövő év azonban más problémákat is tartogat, ilyen a kigazdálkodhatatlanul magasra emelkedett a műtrágya és a hozzá kapcsolódó adalékanyagok, biostimulánsok ára. Ez hektáronként 80 ezer forint pluszt jelent, az energiaár-emelkedéssel együtt a kukorica önköltsége tonnánként várhatóan 20 ezer forinttal emelkedik, vagyis az idei áremelkedés nagy részét elviszi - teszi hozzá.
Arról nem is beszélve, hogy szárazságban a nitrogénműtrágya nem fejti ki hatását, így akkor a beszerzése sem térül meg. Ha pedig jó termés lesz és mondjuk a 70 ezres szintre esik le a világpiaci ár, akkor ároldalról nem lesz meg a fedezete a megnövekedett költségeknek.
Raskó György szerint az a gazda járhat jól - és ezt tanácsolja maga is a termelőknek -, aki a jelenlegi áron tudja értékesíteni a határidős piacon jövő évi termésének legalább felét-kétharmadát, legyen szó akár kukoricáról, akár búzáról, napraforgóról. Ezt azonban nem tudja mindenki megtenni. “Ehhez nagyságrend kell, legalább ötszáz tonna, vagyis a kistermelők kiesnek ebből a játékból.”
Szépen rárakódik majd az inflációra a dráguló energia
