Alig egy héttel azután, hogy kibocsátották, kilőtt, majd bedőlt a Squid Game című koreai túlélődrámáról elnevezett Squid kriptovaluta, írja a New York Times. A virtuális érmét múlt hétfőn egypennys áron kezdték el árusítani a Pancakeswap nevű felületen, ez e hét hétfőre 38 dollárra ugrott fel.

A kriptovaluta árfolyama ezután azonban teljesen megbolondult: tíz perc alatt 628-ról 2850 dollárra (885 ezer forint) ugrott fel, majd innen öt percen belül hét tízezred dollárra esett vissza az értéke. Az összeomlás után legalább 40 ezer ember nyakán maradt a virtuális valutából, és volt, aki 1000 dollárt fektetett be a legelején, mert azt vélte, a Netflix maga hozta létre a tokent.

Az eset rávilágít a kriptopiac egyik legnagyobb problémájára, mégpedig arra, hogy gyakorlatilag mindenféle szabályozás nélkül, akár anonim módon is létrehozhatóak a valuták,

és csak egy kis hype kell ahhoz, hogy a nagy bevételekkel leléphessenek a készítők, mindenféle felelősségrevonás nélkül. Ez történhetett a Squid esetében is: sem a készítők, sem az összeomlás okai nem ismertek, a weboldaluk offline, a fejlesztők elérhetetlenek, a közösségi médián nem válaszolnak.

Egy, a New York Timesnak nyilatkozó befektetési szakértő szerint az ilyen eltűnés mögött minden bizonnyal csalás áll, hiszen a valós kereskedők ilyenkor igyekeznek megnyugtatni a befektetőket, hogy minden rendben, és megoldják a problémát.

A Squidről közben az is kiderült, hogy olyan mechanizmusokkal működött, amely nem engedte a vásárlóknak, hogy pánikszerűen eladhassanak bármennyi tokent, valamint a fejlesztők kötelezték a vevőket, hogy egy másik, Marbles nevű valutából is szerezzenek – ehhez pedig egy online „Squid Game-ben” is részt kellett venni, ahol a továbbjutást több ezer Squid-tokenért lehetet kiváltani.

Egyelőre nem tudni pontosan, hogy ki és mennyit kaszálhatott a valuta bedöntésén, de a BScScan nevű kriptopiacot vizsgáló cég talált olyan szereplőt, amely 3,4 millió dollárnyi Squidet forgatott át más befektetésekbe.