„Azon vacilláltunk az egyik élelmiszer-áruház polcai között, hogy akkor most mit vigyünk reggelire, mert a müzlicímkéket nézve nem találtunk olyat, ami egyszerre finom és egészséges is. Mivel én 2016-ban már két éve végeztem dietetikusként, Dávidnak meg volt egy kreatív műhelye, ahol grafikával meg arculattervezéssel is foglalkoztak, elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan csinálhatnánk egy olyan terméket, ami a kettőnk tudását ötvözi. Ebből jutottunk el a granoláig” – idézi fel Porkoláb Eszter dietetikus.

Először csak otthon fejlesztettek, saját fogyasztásra, aztán 2017-ben beköltöztek a mostani gyárba, amely eredetileg Kráml Dávid grafikus, a Hester’s Life társalapítójának grafikai stúdiója volt. Ő azt meséli: az elején úgy néztek ki a napjaink, hogy a grafikai műhelyes srácokkal ebéd után lementünk a lenti kisraktárba, fölhoztunk olyan 4-500 kiló zabot a vállunkon, aztán folytattunk a rajzolást.

Kezdetben napi 50 terméket gyártottak, egy plusz fő segítségével. Emellett folyt a termékfejlesztés is, amit többnyire a grafikusok teszteltek le délutáni nasiként.

„Egy ideig még targoncánk sem volt, szóval már nagyon tehetséges vagyok targoncakunyizásban. Mindkét szomszédunknak van, úgyhogy mikor megjött az áru én elkezdtem fel-le futkosni az utcában, hogy valamivel le tudjuk szedni a kamionról az alapanyagot” – idézi fel Porkoláb Eszter.

Stiger Ádám

A cégnek 2018-ban lett egy forgalmazója, ezután kezdtek el egyre több üzletben jelen lenni. A bioboltok mellett az egyik magyarországi drogérialánc volt az első nagy áttörés, de - Kráml Dávid elmondása alapján - egyben a legnehezebb feladat is a számukra. „A viszonteladó csütörtökön leadja a rendelést, aminek kedd reggelre az üzletekben kell lennie. Tehát egy pénteki és egy hétfői munkanap van a gyártásra és a kiszállítására. Az első alkalommal több ezer darabot kértek és mi abban az időben másfél hónap alatt gyártottuk le ezt a mennyiséget. Szóval nagyjából egy percig örültünk annak, hogy bekerültünk a drogériába, aztán rádöbbentünk, hogy nincs ennyi pénzünk, nincs ennyi alapanyagunk és ez egy lehetetlen küldetés. Vészmegoldásként mindkettőnk szülei, a testvéreink és konkrétan még a szomszédok is péntektől, a hétvégén át egészen kedd hajnalig gyártottak és csomagoltak az üzemben, hogy teljesíteni tudjuk a megrendelést.”

Ez a munkamódszer nagyjából két hónapig ugyanígy folytatódott a gyárban, mert a rendelések mennyisége nem csökkent. „Gyakorlatilag most is ebben vagyunk, csak már nem hárman, hanem huszonnégyen. Nyilván nagyon jó, hogy keresik és szeretik a termékeinket, de közben ez az igazán nehéz is ebben a vállalkozásban: nem tudod, hogy mi jön, nem tudod mibe kerül és nem tudod miből oldod meg. Ezt ilyen minőségben, ennyire alulról építkezve azért kihívás csinálni.”

„Az első évben majdnem 5 millió volt a veszteségünk, mert ha visszaosztottunk volna az első hónapok 50 termékére minden egyes költséget akkor egy ilyen granola 15 ezer forintba került volna. Ennyiért nyilván nem lehetett eladni, úgyhogy onnan indultunk ki, hogy 1500 forintot talán megadnak érte. Az alapanyag 1800-ból jött ki, de úgy voltunk vele, hogy akkor inkább lesz 300 forint veszteségünk minden terméken addig, amíg ezen a fedezeti ponton át nem jutunk. Ez tartott egy évig: 2018-ban 50 milliós forgalommal zártunk, 2020-ban 270 millió forint volt, idén pedig előre láthatólag 400 milliós forgalommal fejezzük be az évet. Ez több mint 800 ezer terméket jelent, amiből 40 millió forint nyereségre számítunk.”

Stiger Ádám

„Nemrég koncepciót váltottunk, már nem Hester’s life-ként gondolunk a cégre, hanem egy élelmiszeripari üzemként, aminek egy almárkája a Hester’s life – mondja Kráml Dávid. - Szeretnénk majd más, egészséget támogató márkákat csinálni és mivel százszázalékban gluténmentes üzem vagyunk, bérgyártást is tervezünk vállalni, kihasználva az eszközeinket.”

Külföldi alapanyag, magyar dobozban

„A zab Észak-Európából jön, ezek a legjobb minőségűek a világon. Próbálkoztunk magyarral is, de beszállításig nem is jutottunk el, mert megpenészedett a tárolóban, így már ott kidobtunk. A termékeknél azt is garantálni tudják, hogy gluténmentes, ami - bár a zab maga nem tartalmaz glutént - nem is olyan gyakori. A gabona betakarítása és feldolgozása közben ugyanis gyakran érintkezik a búzával vagy más gluténtartalmú gabonával, és kevés olyan mezőgazdasági betakarító, feldolgozó van, amelyik garantálja, hogy szeparáltan kezeli. Ezért a gluténmentes zabpehely beszerzése nem egyszerű se itthon, se külföldön.

A dobozok helyben, egy veszprémi nyomdában készülnek, a tökmag is a szomszédból, Nemesvámosról van, az almakocka is magyar, de nagyjából itt véget is ér a magyar alapanyagok sora. Ennek vagy az az oka, hogy nem terem itthon, vagy nem megfelelő minőségű a termék, vagy nem sikerült megbízható vállalkozót találniuk.

Stiger Ádám

"Liofilizált gyümölcsöt gyártó azért nincs itthon, mert nagyon drága a fagyasztva szárításhoz szükséges berendezés. Lengyel, szerb gyártókkal dolgozunk, időnként csehekkel is. A kínai olcsó, de nem jó a színe, nem olyan az íze. Első kóstolásra meg tudod mondani, hogy melyik a kínai, mert olyan semmilyen. Törökmogyoró Törökországból jön, a kesudió Vietnamból” - sorolja Dávid.

Édesítésre és ragasztásra magozott datolyát és datolyaport használnak, ami ritka megoldás az élelmiszeriparban. Az egész datolyát az üzemben pürésítik, majd összekeverik a zabbal, így tudja egy gyümölcs édesíteni a terméket cukor vagy szirupok helyett. „Mindenki próbálkozik granolával, magvakkal, meg mentes dolgokkal, de datolyát szinte senki sem használ, mindenki mézzel, glükóz-, agave, datolya-, rizs- vagy juharsziruppal édesít. Talán egy belga céget láttunk, ahol datolya is volt az édesítésben, de ott sem tiszta gyümölcs, hanem egy szirup mellé használják - magyarázza Eszter.

„Rengeteg jó termék van a nyugati piacokon, de egyforma az ízük, mert egyformán dolgoznak föl alapanyagokat. Ha mindig agavesziruppal dolgozol és mindig juharsziruppal egészíted ki (mivel az a drágább, így abból raksz bele kevesebbet), vagy mindig mézet használsz, akkor nem számít, melyik négy fal között készül maga a termék. Egyébként, ha mindenki datolyával édesítene, akkor a miénk is pont ugyan olyan ízű lenne, mint a többi granola és müzli” - mondja Kráml Dávid.

Stiger Ádám

A vállalkozás termékei jelenleg egyébként a skandináv országokban, Izlandon és Romániában kaphatók. Többször is neveztek a Great Taste-re, ami egy nívós angliai élelmiszeripari ízverseny. A nem mentes kategóriában, azaz cukorral édesített és nem gluténmentes termékek között nyert a Salty Pecan Porridge és Poppy Porridge mint zabkása és a Chocolate granola, illetve a Crunchy Nuts is.

Az egészségesség mellett az edukáción is nagy hangsúly van

A közvélemény-kutatások alapján majdnem 30 százalékkal nőttek a reggeliző- és gabonapehely eladások a koronavírus idején. A Hester’s life a járvány alatt podcastcsatornát indított, ahol beszélgetésekkel igyekeznek feloldani az étkezéssel kapcsolatos tévhiteket, gyakran szakértők segítségével. „Most épp egy olyan kampányt kezdtünk el, amiben megmutatjuk az embereknek, miket fontos megnézni az élelmiszer címkén a tudatos választáshoz. Mindenki ért a táplálkozáshoz, mindenkinek van legalább egy jó tanácsa, hogy mit egyél, hogyan kéne lefogynod, elég nagy a zaj. Ebben a helyzetben próbálunk hiteles információkat kommunikálni. Ők maguk is úgy látják, sokan, például azok, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, átértékelték, mennyit számít az egészségük.

Stiger Ádám

A vállalkozás megpróbált eljutni az iskolákba is, de - mint mondják - a büfések nem egészséges ételeket szerettek volna a polcaikra, hanem olyan kóla ízű és kóla kinézetű termékeket, amelyeket a jogszabály alapján is árulhatnak. Ennek ellenére a Hester’s továbbra is szeretne eljutni a gyerekekhez, jövőbeni fejlesztésekkel. Terveznek külön reggelit az iskolás korosztálynak, és dietetikusok kívánságai alapján egy egészséges babatáp is felkerült a kísérletek terepére.