A rezsicsökkentést kompenzáló kasszát sürgősen fel kell tölteni, mert még egy enyhe tél esetén is kiürülhet. Jövőre, ha az energiapiaci trend nem változik, horribilis összeget kell betolni ebbe a kasszába, közpénzből.
A kormány megvédi az alacsony közüzemi díjakat, és az nem helyénvaló, hogy az emberek csavarják le a fűtést – Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában fejtegette ezt, reagálva arra, hogy Európa-szerte drasztikusan nőnek az energiahordozók árai.
A rezsicsökkentés vívmányára azonban nem most először emlékeztette a miniszterelnök a magyarokat: azt a számlákon is kötelező feltüntetnie a szolgáltatóknak. Nincs ez másként a távhőszámlákkal sem: ezeken kötelezően nyomatékosítja a szolgáltató, hogy a rezsidíjak bevezetése óta mennyit spóroltak a fogyasztók. Ez a legtöbb távfűtési cég esetében havi bontásban, háztartásonként pár ezer forintra jön ki. Ez a néhány ezer forint sok családnak rengeteget számít, de végeredményben a szolgáltatók működéséhez szükséges kompenzációt is közpénzből fedezik, ha az energiaár magasabb, akkor több közpénzből.
Magyarországon nagyjából száz településen, 635 ezer háztartásban közel másfél millió ember él távfűtött lakásban. Már az idén is annyit drágult a földgáz, hogy december-januárra kiürülhet az a kassza, amit a távhőszolgáltatók valós működési költsége és a rezsicsökentett díjak különbségének kompenzálására hozott létre a kormány. A szakma szerint a jelenlegi összeg duplájára kellene feltölteni a támogatási keretet még az idén, a jövő évre pedig még csak saccolnak, hogy legalább kilencszer nagyobb összegre lehet szükség. Nem véletlenül került ismét terítékre a rezsicsökkentés.
Az sem lehet véletlen, hogy Szolnokon a távfűtést biztosító magáncég bedobta a törülközőt. Az első sajtóhírek az Alfa-Nova Kft. csődközeli helyzete miatt vonult le a terepről, de később a szolnoki szolgáltató igazgatója azt nyilatkozta, hogy a horribilis gázárak miatt nem tudták vállalni a további szolgáltatást. Az ehhez az érdekeltségi körhöz tartozó, Dunaújvárosban korábban szolgáltató cég is befejezte a távfűtési tevékenységét, nyáron a szolgáltatói, szeptemberben pedig a hőtermelői engedélyeit is visszavonta az energiahivatal. Most az új szolgáltató, az önkormányzati tulajdonú DVG Zrt. került abba a helyzetbe, hogy új engedélyes hőtermelőként, havonta kell beszereznie a földgázt, hogy zavartalanul biztosítsa a közel 20 ezer lakos fűtését. Az önkormányzat kérdésünkre válaszolva írta, hogy a turbulens árkörnyezet miatt nem tudtak nagyobb lekötéseket elérni. Így elég valószínű, hogy a cég már a jelenlegi horribilis árakon tudja csak beszerezni a gázt.
A szolnoki kivonulásnak nemcsak ürügye, de reális alapja is lehet az irdatlan gázáremelkedés, és ez más szolgáltatókat is nehéz helyzetbe hozhat, ha nem nyúl mélyen és időben a zsebébe (zsebünkbe) a kormány.
A távhőszolgáltatók mindig májusban szerzik be az éves mennyiséget, az úgynevezett gázév októbertől októberig tart. Tehát az éppen most induló fűtési szezonban a májusi árakon, erre a gázévre lekötött gázt fűtik el, ami már jelentősen magasabb volt, mint a 2020-as. A Szeged Tv-nek adott interjújában a Szegedi Távfűtő Kft. cégvezetője, Kóbor Balázs azt mondta, hogy tavaly 1400 forintért, idén májusban 3400 forintért vették a földgáz GJ-ját, amit a most kezdődött fűtési szezonban 2860 forint plusz áfáért adnak a fogyasztóknak. Míg az 1400 forintos árak mellett 100 millió forinttal támogatta a távhő kassza a szegedi távfűtést, az idei beszerzések alapján kiszámolt költségeket már egymilliárd forinttal kell kipótolni, Pécsett a Pétáv Kft. idei évre kimért támogatása pedig 2 milliárd forint. Már most az a helyzet, hogy a fogyasztó olcsóbban kapja a meleget, mint amennyiért vette a szolgáltató a földgázt, ez az olló jövőre tovább nyílik. A jelenlegi szabadpiaci ár 13 600 forint.
A szolgáltatók azért aggódnak, mert abban a távhőkasszában, amelyet a kormány azért hozott létre, hogy a befagyasztott rezsidíjak és a valódi költségek közötti különbséget kipótolja a távhőszolgáltatóknak, már az idén is kevesebb a pénz, mint amennyire a szolgáltatóknak szüksége van. A kasszával havonta számolnak el a szolgáltatók, és a jelenlegi információk szerint már tél közepén kiürülhet.
A szakma kongatja a vészharangot
A kassza még átlagos téli időjárás esetén is december-januárra kiürülhet, írta a hvg.hu kérdéseire a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSZSZ). A távhőkasszaként ismert támogatási „pénztár” valójában KÁT-kassza, ennek a forrása a nem lakossági villamosenergia-árakba beépített, jelenleg 1,45 Ft/kWh kapcsolt szerkezetátalakítási támogatás, amellyel a KÁT-kassza éves összege mintegy 43 milliárd forintra tehető. A MATÁSZSZ elmúlt időszakban elvégzett szakértői számításai szerint a távhőszektor támogatási igénye a történelmi mértékű gázáremelkedés miatt 2021. október 1-jétől 2022. szeptember 30-áig tartó árszabályozási évben mintegy 84 milliárd forintra prognosztizálható, ami több tízmilliárd forint növekedést jelent a korábbi évekhez képest.
Tehát ahogy írtuk, október 1-e előtt még a tavalyi áron vásárolt gázt fűtötték el a távfűtők, mostantól viszont már az idén drágábban beszerzett gázzal melegítik a lakásokat és a vizet. A támogatási kasszába a jogszabályok szerint megállapított befizetésekből nem érkezik több pénz, tehát azt valahonnan elő kellene teremteni, ami a szervezet szerint a jelenlegi duplája. Arról, hogy a 2020-as árakhoz képest mostanra kilencszeresére emelkedett gázárak mellett, ha marad a piaci trend, akkor jövőre már legalább 400 milliárd forintra kellene tölteni a kasszát a távfűtő rendszerek biztonságos működéséhez, nem írt a MATÁSZSZ. A még az idén jelentkező problémákat a szervezet már jelezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, a Megyei Jogú Városok Szövetségének, és a parlament gazdasági bizottságának is. Emellett a MATÁSZSZ kezdeményezte, hogy a rövid távú, a krízishelyzetet kezelő kormányzati beavatkozást követően, olyan távhőfejlesztési program közös kidolgozására és megvalósítására kerüljön sor, amely a finanszírozás szempontjából is fenntartható pályára állítja a szektort.
Sietni kellene a megújulókkal
A fűtéshez a legtöbb háztartásban a gázkazánt használnak, az egyedi háztartások közel 25 százalékában ez adja a hőt, a társasházak majd 5 százaléka közös kazánnal fűt, 12 százalék egyedi gázfogyasztó, és az otthonok 15 százalékában van központi fűtés. Ez utóbbiakat kiszolgáló távfűtőknél a szénfelhasználás a felére csökkent az utóbbi években a távhőcégek szakmai szervezetének, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak az adatai szerint. Ez lehetne jó hír, de ugyanakkor a megújulók részaránya a fűtés és hűtési célú felhasználásban a rezsicsökkentés kőbe vésése óta egy centit sem mozdult. 2005-ben 9, 9 százalék volt, majd „kettesével” araszolgatva 2013-ra elérte a 23,7 százalékot, és innentől kezdve elkezdett csökkenni, 2019-ben 18,1 százalék volt, pont annyi, amennyi 2010-ben.
Ez a trend, de az okok jóval összetettebbek annál, hogy egyöntetűen azt következtetést lehessen belőle levonni, hogy a rezsicsökkentés megállította a megújulók alkalmazását. A napelemes, geotermikus beruházások ugyanis szaporodnak, de torzítja a következtetések levonását az is, hogy a nem fosszilis energiaforrás körébe tartozik a fafűtés is. A távfűtést kiszolgáló technológiák körében az elmúlt öt évben kifejezetten nőtt a geotermia aránya, legalább hatvan százalékkal több energiát állítanak elő, és nőtt a gázmotorok termelte energiamennyiség is, illetve csökkent a kazánoké. Távhőnként teljesen különböző a megújulók aránya, Pécsett például a szolgáltató a szükséges hőnek a 99 százalékát a biomassza alapú Pannon Hőerőmű Zrt.-től vásárolja. De még a Szegedi Távfűtő Kft.-nél is, ahol egy giga geotermikus beruházás végéhez közelednek, nagy érvágás a földgáz áremelkedése.
Szegeden számolhatnak a szén-dioxid-kvóta csökkentésével is, amit a geotermikus rendszer fog kiváltani azzal, hogy felére csökken a kibocsátás. Ugyanakkor a kvóta ára is az egekben van most, duplája a tavalyinak. Akárhogy is számolunk, mindenképpen jobban jön ki a matek a gázár tartós drágulása esetén a megújulókat használó erőműveknél, mert bár magas a kvótaár is, de legalább a kibocsátás csökkentésével kevesebbet kell belőle megvenni.