A Netflix előfizetőinek tábora 1,54 millió fővel, 209 milliósra bővült az idei második negyedévben – adta hírül a cég friss jelentésében. A harmadik negyedévben pedig ennél jóval több, 3,5 millió új előfizetőt szeretnének szerezni.

A streamingelő vállalat bevételei éves összevetésben 19,4 százalékkal, 7 milliárd 342 millió dollárra emelkedtek az idei második negyedévben. A működési eredmény 36 százalékkal, 1 milliárd 848 millió dollárra, a haszonkulcs pedig 22,1 százalékról 25,2 százalékra ugrott. Az adózott nyereség 87,9 százalékkal, 1 milliárd 353 millió dollárra nőtt, az egy részvényre jutó nyereség hígított értéke pedig 2,97 dollárra kúszott fel az egy évvel korábbi 1,59 dollárral szemben.

De…

Mindez szépen hangzik, azonban a teljes képet egyáltalán nem mutatja. Az elemzők ugyanis úgy számoltak és ez alapján úgy árazták be a cég részvényeinek értékét, hogy a mostani, azaz harmadik negyedévben 5,51 millióval nő az előfizetők száma, a részvényenkénti nyereség 3,18 dollár lesz. És valahol csalódás az is, hogy az idei első félévben 5,5 millióval nőtt a fizetős ügyfelek száma, ami 2013 óta a leggyengébb teljesítmény.

És nemcsak az elemzőkkel van gond. A második negyedéves bővülés kétharmada Ázsiából jött, Latin-Amerika 700 ezer új felhasználóval járult hozzá az eredményekhez, az EMEA-régió (Európa, Közel-Kelet és Észak-Afrika) pedig 190 ezerrel. Észak-Amerikában viszont mintegy 430 ezer előfizetőt veszített a Netflix.

AFP

Márpedig a cégnek nagyon nem mindegy, honnan fizetnek elő rá:

Észak-Amerikában egy előfizető 14,54 dollár bevételt termelt a cégnek havonta, míg a latin-amerikai és ázsiai piacon ez 10 dollár alatt van, előbbiben konkrétan a fele.

A trend pedig aggasztó a cég számára: tavaly fordult elő először, hogy a Netflix bevételeinek több mint fele Észak-Amerikán kívülről származott. Ez az arány 2025-re várhatóan eléri a kétharmadot, hiszen már most is tízből kilenc új előfizetőből a cég számára külföldön, azaz az USA-n és Kanadán kívül él.

És a jövő szempontjából azért sem mindegy, hol gyűlnek az előfizetők, mert óriási a különbség az egyes piacok között. Amíg például egy amerikai háztartás havonta mintegy 80 dollárt költ kábeltévére, addig például a britek ennek pont a felét, 40 dollárt. Még alacsonyabb ez Ázsiában, így pedig az, hogy a Netflix nem enged az előfizetői árából, sok helyen akadálya lehet az előfizetői szám növekedésének. Erre találták ki, hogy létrehoznak egy kizárólag mobilon elérhető csomagot, ami jelenleg mintegy 70 piacon érhető el. Indiában például a szokásos 8,7 dollár helyett mindössze 2,7 dollárért lehet erre a szolgáltatásra előfizetni.

A szingapúri Media Partners Asia (MPA) számításai szerint a Netflixnek év végére 31 millió előfizetője lesz Ázsiában, ami nagyjából a fele a Disney+-nak. Persze itt ismét előjön, hogy nagyon nem mindegy, kinek hol vannak előfizetői: a Disney ázsiai ügyfeleinek háromnegyede indiai, amit leginkább annak köszönhet a cég, hogy ők birtokolják a nemzeti krikettbajnokság közvetítési jogait. Viszont ezen előfizetők csak 1 dollárt bevételt termelnek a cégnek, miközben a Netflix ázsiai előfizetőinek 60 százaléka gazdagabb piacokon, például Ausztráliában, Japánban vagy Dél-Koreában található. És így hiába a feleannyi előfizető, amíg a Netflix idei ázsiai bevételei elérhetik a 3,2 milliárd dollárt, a Disney „mindössze” 800 milliót kaszálhat.

AFP

Tartalom, tartalom, tartalom

Az amerikai ügyfelek számának csökkentése mindenképpen figyelmeztető jel kell, hogy legyen a Netflix számára. Bár ebben természetesen annak is köze van, hogy a koronavírus-válság miatt sokan a tervezettnél hamarabb fizettek elő a szolgáltatásra (2020-ban a második negyedévben 10,1 millió, az első félévet tekintve pedig 26 millió új előfizetőt szerzett a vállalat), azt Spencer Neumann, a Netflix pénzügyi igazgatója is elismerte a vállalat eredménybeszámolójában, hogy a mostani visszaesés „rövid távon némi zavart okoz az üzleti trendekben."

Ebből a helyzetből a reményeik szerint a több saját tartalom fogja kisegíteni őket, nem hiába költöttek 8 milliárd dollárt az első félévben tartalomgyártásra. Az évek során szinte végtelen mennyiségben elköltött pénznek pedig az lett az eredménye, hogy tavaly a Netflix lett a legnagyobb európai tartalomszolgáltató, megelőzve a BBC-t, a France TV-t és a német ZDF-et – derül ki az Ampere Analysis nevű kutatócég felméréséből.

Mindez azt is jelenti, hogy

a cég több új tévéműsort gyárt, mint három legnagyobb riválisa együttvéve: miközben a Netflix 400-nál is több műsort készít 2021-ben, addig az Amazon valamivel 200 alatti, az HBO Max mintegy 150, a Disney+ pedig 100 körüli számot produkál.

Ráadásul sokszor olyan régióban forgat, ahová Hollywood jellemzően nem merészkedik: a legújabb projektek között szerepel az első orosz eredetije, az Anna Karenina remake-je, valamint egy sor koreai K-pop témájú műsor is.

Ugyanakkor a Financial Times publicistája arra hívja fel a figyelmet, hogy a kezdeti óriási sikerek után a Netflixről hiányoznak az igazán nagy dobások. Állítását többek közt a Google keresési trendekkel támasztja alá, mondván a vetélytársak, például a Disney egyre nagyobb szeletet szakít le a Netflixtől. A Disney ráadásul nemrég megvette a 20th Century Foxot, az Amazon pedig ajánlatott tett az MGM-re, rengeteg filmhez hozzájutva így: a James Bond-filmeken kívül a Rocky, az eredeti Robotzsaru, a Rózsaszín Párduc, vagy éppen A bárányok hallgatnak is az Amazonra került. Éppen ezért a Netflixnek szerinte érdemes lenne beruháznia egy hasonló filmstúdióba, mielőtt az összeset megveszik a vetélytársak.

A Netflix ugyanakkor saját bevallása szerint nem siet a felvásárlásokkal: "Bár folyamatosan figyeljük a lehetőségeket, még nem találtunk egyetlen olyat sem, amely eléggé meggyőző lenne ahhoz, hogy cselekedjünk".

Mindez nem elég

Ugyanakkor hiába költ ennyit a Netflix új tartalmakra, ha az előfizetői száma nem, vagy csak a vártnál jóval lassabban nő. A cég pedig próbálkozik: idén nyáron indította webshopját, ahol a saját produkcióikhoz köthető termékeket, ruhadarabokat, kiegészítőket, játékokat és lakáskiegészítőket is lehet rendelni. De a cég több élő rendezvényt is tervez tartani, ahogy a virtuális valóságra épülő tartalmakat is bővítenék.

Nemrég pedig bejelentették, hogy a játékiparban is kipróbálják magukat. „A játékokra úgy tekintünk, mint egy új tartalmi kategóriára, ez valami hasonló dolog ahhoz, mint amikor a saját filmek, animációk és forgatókönyv nélküli televíziós műsorok gyártását indítottuk el” – hangoztatta a vállalat vezetése a részvényeseknek írt negyedéves levélben.

Persze ők is tudják, hogy mindez nem lesz könnyű menet: amikor pedig Reed Hastingset, a Netflix társalapítóját egy interjúban arról kérdezték, hogy a fenti újdonságok közül melyik fog sok profitot termelni, nem teketóriázott, és kijelentette, hogy

Egyik sem, ezeket nem erre tervezték. Mi valójában egy egytermékes vállalat vagyunk, ezek a kezdeményezések arról szólnak, hogy több szolgáltatást tudjunk előfizetőinknek nyújtani.

Szerinte ugyanis a globális versenyben a Netflix immár nemcsak a többi streamelőcéggel van versenyben, hanem többek közt a YouTube-bal, a Fortnite-ot fejlesztő Epic Games-szel és a TikTokkal is. Hastings szerint a mostani fejlesztések célja, hogy a következő időszakban is ugyanolyan sikeresen tudjanak növekedni, mint az eddigi időszakban.

Azt pedig, hogy a játékipart nézték ki maguknak, egyáltalán nem meglepő: az iparág mintegy 180 milliárd dollárnyi bevételt termel évente, amivel a globális szórakoztatóipar ötödét hozzák. És persze az sem mindegy a Netflixnek, hogy az Egyesült Államokban a 25 év alattiaknak már egyértelműen a játék az első számú szórakozás, bőven lehagyva a tévézést.

És a cég nem is habozik: az EA Mobile korábbi vezetőjét, Mike Verdutot már le is igazolták, igaz, az iparági források szerint a cég egyelőre az évi 17 milliárdos tartalomra költhető költségvetésének csak egyszámjegyű százalékát fogja a játékokra költeni.

A játékipar persze nem könnyű terep: a Disney például bezárta már a saját játékstúdióját, a Google és az Amazon játékstreaming-szolgáltatásai, a Stadia és a Luna pedig egyelőre nem váltották meg a világot. És az sem kecsegtet több bevétellel, hogy a Netflix a mostani tervek szerint a meglévő előfizetési csomagjaiban felár nélkül fog kínálni a játékait.

AFP

A Netflixnek persze van egy előnye, mégpedig a saját tartalmak. Márpedig aki például imádta a Stranger Thingset, az vélhetően szívesebben mélyedne el jobban is történet világában egy játékkal is – mondja Greg Peters operatív igazgató, és egyetértett vele Sophie Lund-Yates, a Hargreaves Lansdown részvényelemzője is, aki szerint, mivel egyre több fiatal előfizetője van a cégnek, zseniális ötlet volt a játékipar felé nyitni. Olyan lépés, ami esetleg meg is állíthatja az előfizetők számának csökkenő ütemű növekedését.

A fő kérdés most, hogy mit tervez a Netflix: eddig az organikus növekedést részesítették előnyben, ám lehet, most egy felvásárlással nagyobbat léphetnének előre. Amerika legnagyobb játékkiadójának, az Activision-Blizzardnak az értéke jelenleg 70 milliárd dollár körül mozog, ami akár elérhető célpontot is jelenthet a 237 milliárd dollárt érő Netflix számára. Más iparági pletykák pedig arról szólnak, hogy a cég a Microsofttal tervez együttműködni – ebben is van logika, hiszen a redmondi cégnek játékstúdiója és felhőalapú játéktechnológiája is van.

Az viszont biztos, hogy az 1997-ben alapított Netflix most egy akkorát akar lépni a játékiparban való megjelenéssel, mint amikor a postai úton kiküldött DVD-ktől az online streamelés világába lépett. Azt a váltást hatalmas sikerrel hajtotta végre, kérdés, a mostani terv is beválik-e. Ezt viszont csak idővel fogjuk megtudni.