Vállalkozás MTI / hvg.hu 2021. július. 11. 09:12

Megállapodtak a G20-ak, mind támogatják a globális minimumadó bevezetését

Vannak még nyitott kérdések, de abban egyetértenek a leggazdagabb országok, hogy nem hagyják tovább kibújni a közterhek viselése alól az óriásvállalatokat.

A gazdaságilag legerősebb húsz ország, a G20-as csoport gazdasági és pénzügyminiszterei politikai megállapodást kötöttek a globális minimumadóról szombaton. Olaf Scholz német alkancellár és pénzügyminiszter ezzel jelentette be ezt:

A G20-országok megállapodtak abban, hogy meg akarnak egyezni a nemzetközi adózás új rendjéről.

Scholz várakozásai szerint októberig megszülethet a minden részletet tartalmazó végső egyezmény, a reform pedig már 2023-ban életbe léphet.

Korábban azt nyilatkozta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter, hogy a G20 pénzügyi forradalmat hajt végre, és hátat fordít a korábbi évtizedek eredménytelen gyakorlatának. A korábbi rendszer szerinte nem tette lehetővé, hogy forrásokat biztosítsanak a közszolgáltatások és a közjavak, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelem finanszírozásához. A közterhek elől adóparadicsomokba menekülő óriásvállalatok megadóztatása ezen változtat. A francia politikus megjegyezte: végre megadóztathatják a technológiai óriásvállalatokat, amelyek eddig elkerülték ezt, és véget vethetnek a multinacionális cégek adóelkerülésének és adóoptimalizálásának.

Janet Yellen, amerikai pénzügyminiszter pedig ezzel sürgette a megállapodást:

A világnak most gyorsan kell cselekednie.

A globális minimumadóról évek óta folynak tárgyalások. Az elképzelések két alapon nyugszanak: egy legalább 15 százalékos minimumadó bevezetésén, illetve olyan rendszer kialakításán, amely a lehető legigazságosabb módon osztja el ezt az adót.

Az Orbán-kormány élesen ellenzi a minimumadó bevezetését, mivel gazdaságpolitikája jelentős részben a nagyvállalatok támogatásáról szól. A magyarországi társasági adó a tervezett minimumadónál alacsonyabb, mindössze 9 százalék.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.