Vállalkozás hvg.hu 2021. május. 20. 19:46

Másodfokon is vesztett a magyar állam a Sodexóval szemben, 25 milliárdos kártérítést fizethet

Azt kérte az állam, hogy ne kelljen kártérítést fizetni a cafeteriapiacról elüldözött cégeknek, de hiába.

Elutasította a Világbank Beruházási Viták Rendezésével foglalkozó Nemzetközi Központja a magyar állam fellebbezését, az állam 73 millió euró, vagyis több, mint 25 milliárd forint kártérítést fizethet a Sodexónak – írta meg a Telex.

A francia utalványkibocsátó cég azért indított eljárást a magyar állam ellen, mert 2012-ben egy törvénymódosítással az étkezései utalványok közül csak az állami Erzsébet-utalvány után járt kedvezőbb adóteher. Azt az EU Bírósága is kimondta 2016-ban, hogy a törvény diszkriminatív, de az eltelt idő elég volt arra, hogy a piacot addig uraló három francia cég, a Sodexo, a Cheque Déjeuner és a Ticket Restaurant (későbbi nevén Edenred) kiszoruljon innen. Mindhárom cég eljárást indított az állam ellen, az Edenred 23 millió eurót és késedelmi kamatait, a Cheque Déjeuner 39 millió eurót, a Sodexo pedig 73 millió eurót kaphat.

Az állam fellebbezett, és a döntés megsemmisítését kérte. Az Edenred esetében ezt már tavaly elutasította a testület, most pedig a Sodexo-ügyben is ez a döntés született. Mindez annak fényében is érdekes, hogy időközben az EU Bírósága 2019-ben meghozott egy ítéletet, amelyben végső soron az uniós joggal ellentétesnek ítélte a választott bírósági verdikteket.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.