Molnár Csaba a járvány első hulláma után, 2020 júliusában nyitott kifőzdét Egerben. Néhány hónap múlva azonban már be is zárhatott a második hullám miatt. „Semmilyen támogatást nem kapok” – panaszolja a hvg.hu-nak, hogy nemcsak Széchenyi-hitelre, de a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönre, ismertebb nevén a 10 milliós „ingyenhitelre” sem jogosult. Utóbbit a kis-, közepes- és mikrovállalkozások igényelhetik, hogy úrrá legyenek a koronavírus okozta pénzügyi nehézségeiken.

MTI / Sóki Tamás

Az állam összesen 100 milliárd forintot oszt szét ebben a formában. A pénz legfeljebb 40 százalékát kaphatják a fővárosi és Pest megyei vállalkozások, a maradék 60 százalékot pedig a többi megye vállalkozásai. Ahhoz azonban, hogy valaki ezt igénybe tudja venni, az kell, hogy ne legyen veszteséges a 2019-es éve. A lehetőséggel alapvetően

• a vendéglátás,
• a turizmus
• és az ezeket kiszolgáló ágazatok élhetnek.

Molnáréknak azért nem jár a hitel, mert fiatal a vállalkozásuk, 2020-ban alakult. „Mi miért is maradjunk ki ebből a támogatásból? Nekünk is ugyanúgy járna a lehetőség! Azért, mert húztak egy vonalat, az még nem jelenti azt, hogy aki felette van és jogosult, az élni is tud vele és normálisan fel tudja használni. Teljesen életszerűtlen a felfogásuk, néha ki kellene tekinteni a való életbe és nem csak a számokat nézegetni!” – érvel a vállalkozó.

Egy lezárt éves beszámoló, akár a 2020-as gazdasági év után miért nem lehet hitelhez jutni?

– teszik fel egymás után a kérdést elkeseredett, 2019-ben vagy 2020-ban kezdett vállalkozók a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Facebook-oldalán. Azért épp itt, mivel a hitelt az MFB Pontok Hálózatában, azaz a Takarékbank, a Budapest Bank, az OTP Bank, az MKB Bank és a Gránit Bank fiókjaiban lehet kérni.

MTI / MTVA / Jászai Csaba

„Ők talán a leginkább érintettek", mondja egyikük a frissen induló vállalkozókról, "hiszen még a kezdeti beruházásuk terhe is ott lebeg a fejük felett, esélyük sem volt idáig kitermelni, és máris szembe kellett nézniük az újabb sorscsapásokkal”.

A Rolof család közvetlenül az osztrák határ mellett nyitott üzletházat 2018-ban. „Még 2019-ben is sok pénz ment el az újításra, fejlesztésre, így az az év is veszteséges volt. 2020 lett volna már számításaink szerint nyereséges, de majd egy éve csak vegetálunk, a végét járjuk” – panaszolja Rolofné Anita, aki bízott az újraindító kölcsönben, de nyereség híján ők is kimaradnak. Kérem, hogy mérlegeljék újra, és akinek segítség kell, annak segítsenek – teszi hozzá a bank közösségi oldalán.

Az MFB válasza erre az, hogy

a program célja azon vállalkozások újraindításának támogatása, amelyek a Covid–19-járvány magyarországi elterjedését megelőzően bizonyíthatóan életképesek voltak, már több mint egy éve működtek, nem veszteséges tevékenységet folytattak és a járványhelyzet, valamint az ehhez kapcsolódó biztonsági intézkedések kiemelten negatívan érintették a gazdálkodásukat, így esetükben a 2019-es év működésének figyelembevétele szükséges.

„Legalább ne január 1-je lenne előírva” – panaszolja Lighter Judit, akinek cége 2019 februárjában alakult. Hiába zárt nyereséggel 2019-ben, hitelre egy hónap híján mégsem jogosult. „12 hónapunk nincs, csak 11 nyereséges 2019-ből. Mivel online nem oktatható felnőttképzéssel foglalkozunk, így 2020-ban is hónapokat álltunk, és most is félbe kellett hagynunk mindent” – írja, hozzátéve, hogy a szabályozást igazságtalannak tartja, „semmiféle segítség sehonnan, csak inkasszó, követelőzés” – teszi hozzá.

„Egy hónapon múlt” – mondja Jancsó Éva a hvg.hu-nak arra utalva, hogy ő is hasonló cipőben jár. „2019-ben indultunk és nagyon bánt minket, hogy egy hónap miatt nem kapjuk meg a segítséget”. Gépjárművezető-oktatással foglalkoznak, és igaz, hogy a harmadik hullámban nem kell katát fizetniük, de ez „szintén nem egyszerű, mert újra a tartalékokat használjuk, én dolgozom, az én fizetésemből kell megoldani az összes számlát” – jegyzi meg. Férje tavaly ilyenkor el tudott helyezkedni egy gyárban három hétre, de most nem dolgozik, „mert ő van otthon két óvodással”.

„Nálunk is ugyanez a helyzet” – panaszolja a hvg.hu-nak Vörös Tamás, aki 2019 novemberében indított feleségével vállalkozást. Ő sem jogosult a hitelre. Feleségével mindketten katás vállalkozók, karcsúsító szalont üzemeltetnek. „Több esetben is be kellett zárni az üzletet. Jelenleg is kötelezően zárva kell tartanunk, miközben az alkalmazottaink munkabérét fizetnünk kell nulla forint bevétel mellett” – emeli ki. Azt fájlalja, hogy azért büntetik, mert fiatal vállalkozása van, 2019-ben alakult. „A Covid másfél éve húzódik és ki tudja, meddig tart még”, ezért szerinte igazságosabb lenne az utolsó lezárt üzleti évhez kötni a hiteligénylést, akár úgy, hogy a bevétel aránya számítson a felvehető kölcsön összegénél.

Kerestük a bankokat, hogy megtudjuk,

• eddig hányan érdeklődtek az újraindítási hitelről,
• átlagosan mekkora összeget igényelnének a vállalkozások,
• az ország mely részein lenne erre nagyobb igény,
• mikor utalják a kölcsönt.

A Budapest Banknál azt a választ kaptuk, hogy eddig csaknem ezren érdeklődtek, átlagosan 5 és 10 millió forint közötti hitelt vennének fel, 40 százalékban fővárosi és Pest megyei, 60 százalékban vidékiek az igénylők.

Fülöp Máté

Az OTP-nél több ezer az érdeklődő, átlagosan 8 millió forintig adósodnának el, jellemzően budapesti, Pest megyei és észak-magyarországi vállalkozókról van szó.

Az MFB tájékoztatása szerint eddig összességében 1500 vállalkozás nyújtotta be hiteligényét. A kért összeg meghaladja a 10 milliárd forintot, a vállalkozók átlagosan 9,2 milliót vennének fel, nagyrészt működési költségeik fedezésére. Sokan közülük a turizmusban, a vendéglátásban vagy az oktatásban dolgoznak, zömmel Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön vagy a Nyugat-Dunántúlon.

Azt a Budapest Banknál is elismerik, hogy

sokan a nem jogosult ágazatokból keresik fel a fiókot, vagy nem rendelkeznek pozitív üzleti eredménnyel 2019-re.

Jelenleg 55 ágazat jogosult a kölcsönre. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint csaknem 200 ezer vállalkozásról van szó. Sokuknak azonban gondot okoz, hogy nem a fő tevékenységi körből származik a bevételük.

Belics Antal újságost és utasellátót üzemeltet egy vasútállomáson, noha 2011-ben alapított cégének fő tevékenysége gépjármű-kereskedelem. „2013 óta teljesen mással foglalkozunk, de a fő tevékenységi kör nem lett megváltoztatva” – írja. Ezért nem is jár neki hitel.

Ahogyan Féder Tímeának sem, aki szintén 2011 óta vállalkozó, vidámparkja van. „2019 novemberétől áll a vidámpark, télen nyilván nem üzemeltetem, 2020 teljesen kiesett, és 2021 sem indult jól” – árulja el. 2016 óta egy kis élelmiszer-vegyeskereskedést is üzemeltet, és tavaly úgy döntött, a vidámpark helyett az élelmiszer jellegű vegyes kereskedés lesz a fő tevékenységi köre.

És tessék! Most e miatt nem vagyok jogosult semmire!

– fakad ki. A bankok hiteligénylést ugyanis csak attól a vállalkozótól fogadhatnak el, akinek fő tevékenysége beleesik az állam által meghatározott körbe.

A nehéz helyzetbe került vállalkozók közül sokan nemhogy hitelfelvételre, bértámogatásra sem jogosultak, mert katás vállalkozók.

Kerestük a kormányt is, hogy megtudjuk,

• milyen támogatásra számíthatnak a fiatalabb cégek,
• miért büntetik őket azzal, hogy kiszorulnak a hitellehetőségből,
• ki és mi alapján dönti el, hogy milyen TEÁOR-számmal lehet a hitelt igényelni?

Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.