Megint kiderült, jó Magyarországon nemzetközi nagyvállalatnak lenni.
Ahogy korábban a hvg.hu is megírta, a koronavírus-válság alatt gazdaságvédelemre szánt pénzeknek legfeljebb a negyede mehetett válságkezelésre, a többi költés egyáltalán nem kötődött gazdaságvédelemhez.
Most a G7 annak járt utána, hogy mi történt azokkal a szokatlan módon a Külgazdasági és Külügyminisztérium kezelte egyedi támogatásokkal, melyeket az állam adott a cégeknek a versenyképesség-növelő támogatási program keretében. Eszerint 2020 végéig összesen 827 támogatási szerződéssel 241 milliárd forint állami támogatást osztottak szét.
A lap összesítése szerint
a magyar cégeknek épphogy sikerült többségbe kerülniük, hiszen az egész összeg 62 százaléka került hozzájuk, míg például a németek 21 százalékban részesedtek a teljes támogatási összegből.
Mindezt úgy, hogy a KSH adatai szerint közül a német cégek a megtermelt hozzáadott érték mindössze 13, a foglalkoztatottaknak pedig csak a 8,9 százalékát adják. A legtöbb támogatást, 15 milliárd forintot a Mercedes kapta, a teljes, 30,9 milliárdos beruházásuk felét állják a magyar adófizetők.
A pénzek több mint felét így összességében a hatékony és versenyképes multinacionális vállalatok kapták. A lap szerint a támogatás értelmetlenségét az mutatja igazán jól, hogy a mindössze 806 vállalat 241 milliárdos támogatása nem sokkal több, mint a 2020-as, összes vállalkozás által befizetett 406 milliárd forintos társasági adóbevétel fele.
A G7, amely az összes projektet átnézte arra jutott, hogy a NER-cégek meglehetősen alulprezentáltak voltak, összesen 3,9 milliárd forinthoz jutottak 14 pályázaton, ami az összes támogatásnak csak 1,6 százaléka.
A kormány egyébként nem csak így szereti támogatni a nagycégeket: nemrég kiszámoltuk, hogy összesen 4123 új munkahely megteremtéséhez adott támogatást egyedi kormánydöntéssel a kabinet 2020-ban, méghozzá rekord összeget.
A munkahely is megdrágult: a kormány 2020-ban már 16 millió forintért vette darabját
Évek óta nem osztott ki olyan kevés munkahelyteremtési támogatást a kormány, mint 2020-ban. Kiemelkedően nagy projekt nem volt, de az egy munkahelyre jutó átlagos támogatás összege nőtt. A legtöbb pénzt szokás szerint multik kapták, a magyarok közül kiemelhető Rhimkulov Ruszlan Új Selyemútra épülő logisztikai központja.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.